Elmondta, a magyar sertéshús jövője a magyar fogyasztók kezében van. Ezért a fogyasztásösztönző program célja, hogy a vásárlók bizalma a Kiváló minőségű sertés (KMS) védjegynek köszönhetően erősödjön a hazai hústermékekkel szemben. Feldman Zsolt bejelentette: a program 2016-os folytatása érdekében a védjegytanúsítási rendszer működtetéséhez idén 150 millió forintot biztosítanak, marketingcélra pedig 200 millió forintos keretet lehet felhasználni.
A magyar emberek évente 25-28 kilogramm sertéshúst fogyasztanak, míg például Németországban, Spanyolországban 55-60 kilogrammot – jegyezte meg.
A helyettes államtitkár a távirati iroda szerint felidézte: január elsejével a sertés tőkehús áfája 27-ről 5 százalékra csökkent. A tapasztalatok szerint az áruházak, kiskereskedelmi láncok beépítették a fogyasztói árakba az alacsonyabb forgalmi adót, ez nagymértékben segítette az egyébként Európa-szerte nehéz helyzetben lévő ágazatot.
Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke jelezte: a KMS rendszerben a minőség és a nyomonkövethetőség szempontjai egyaránt érvényesülnek. A szakember szerint máig mintegy 650 vállalkozás csatlakozott a védjegyrendszerhez, köztük állattartó telepek, vágóhidak, feldolgozóüzemek, kiskereskedelmi láncok és vendéglátók.