Jó éveket zárt az elmúlt időszakban az államkassza, az adóbevételek évről évre emelkedtek. Kiindulópontként megemlíthető 2013, akkor tizenkét hónap alatt valamivel több mint 8100 milliárd forint folyt be a négy legfontosabb köztehertípusból, a személyi jövedelemadóból, a társasági adóból, az áfából és a társadalombiztosítást megillető összegekből. A bevétel 2014-ben és 2015-ben egyaránt emelkedett, s tavaly már meghaladta a 9600 milliárdot. Két év leforgása alatt tehát 1500 milliárddal ugrott meg a négy nagy adóból származó tétel.
A többlet – szakértők szerint – számos kedvező változás együttes hatásaként jelent meg. Lényeges például, hogy az utóbbi időben egyre emelkedett a foglalkoztatottak száma, s a több dolgozó egyre magasabb bruttó bérhez jutott. A fogyasztók nagyobb összegeket hagyhattak a boltokban, az így megugró fogyasztás pedig felfelé lökhette az adóbevételeket. A lakosság anyagi mozgásterét a rezsicsökkentés és a devizahitelek elszámolása, átváltása is szélesítette. A gazdasági növekedés eközben a cégek megrendeléseinek bővülését hozhatta, ami szintén hatást gyakorolt a közkasszához adó címén érkező tételek együttes nagyságára.
2013 végén jelentek meg nagyobb számban az online pénztárgépek a hazai kereskedők, vendéglátósok pultjain, 2015 eleje óta pedig elektronikus ellenőrző rendszerrel – az ekáerrel – figyeli az adóhivatal a közúti áruforgalmat. Szakértőktől azt kérdeztük, hogy a két év alatt jelentkező 1500 milliárd forint adótöbblet hány százaléka származhatott a szürke- vagy a feketegazdaság legális útra lépő szereplőitől. – Az utóbbi időben érezhetően mérséklődött idehaza a feketegazdaság – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az adóhivatal korábbi elnökhelyettese, aki szerint nem irreális az a feltételezés, hogy a pluszbevétel tíz százaléka az illegális folyamatok visszaszorításából származott. Az adószakértő szerint az online pénztárgépek üzembe állítása és az ekáer hatékony eszköz, az eredmények jórészt ennek a két intézkedésnek tulajdoníthatók.
Tizenöt százalék körüli becslést fogalmazott meg érdeklődésünkre az RSM Hungary tanácsadó cég adóüzletágának vezetője. Hegedüs Sándor szerint a feketegazdaság elleni intézkedések tavaly éreztethették hatásukat igazán, részben a jogkövető magatartás továbbterjedésében, részben egyes visszaélési formák visszaszorulásában. – Az elkövetkező időszak még nagyobb lehetőségeket hordoz magában – jegyezte meg a szakember. Ha ugyanis a kormány a terveknek megfelelően újabb lépéseket tesz – így például összekapcsolják az adóhatósággal a cégek számlázórendszereit –, az eredmények az eddigieknél is jobbak lehetnek.
A PwC adóügyi cégtársa azt sem tartja lehetetlennek, hogy a két év alatt jelentkező 1500 milliárdos summának a húsz százaléka érkezett a korábban legalább részben számla nélkül dolgozó gazdasági szereplőktől. Lőcsei Tamás két lényeges tényezőre mutatott rá. Elsőként arra, hogy az áfacsalások a térség más országaiban is komoly gondot okoznak, így az érintett államoknak – különösen Kelet-Közép-Európában – össze kell hangolniuk fellépésüket. Másrészről lényeges, miként működik a jövőben az éppen átalakításon áteső honi adóhivatal. A szakember szerint az lenne a fontos, hogy a hatóság a jövőben a vállalkozások szándékát, céljait is figyelje, s csak akkor avatkozzon közbe, ha egyesek valóban az adószabályok kijátszásáért jelentek meg a piacon.