– Már 2005-ben megkezdődött a kisüzemek gyártmányszerkezetének átalakítása, ami azt jelentette, hogy egyesek igyekeztek azokat a piaci réseket kihasználni, amelyeket a nagy sörgyárak hagytak számukra – mondta megkeresésünkre Vaskó György, a felsőzsolcai Serforrás tulajdonosa, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének tagja. Példaként említette a felsőerjesztésű, a különleges komlózású, illetve a gyümölcsös söröket, amelyekkel a nagyok nem voltak jelen a piacon, s így lehetőség nyílt arra, hogy e különlegességekkel vásárlókra leljenek a kicsik is.
Elmondása szerint a jövedékiadó-törvény változásait már 2008 óta igyekeztek keresztülvinni a bürokrácián, ám az adótörvény 2012-es változtatásáról szóló kormánydöntésig sikertelenül. Pedig – tette hozzá – a környező országok közül csak nálunk róttak azonos terheket a kis és nagy sörgyárakra. A módosítás értelmében a házi sörfőzés évi 1000 literig adómentessé vált, ha azt nem eladásra állították elő. Az évi 8000 hektoliternél kisebb kapacitású úgynevezett független sörfőzdék által előállított és értékesített sör jövedéki adóját pedig 50 százalékkal csökkentették.
Egyébként az említett különleges sörök hozták meg a kisebb sörfőzdéknek az ismertséget és az elismerést. – A sörös bemutatkozások, fesztiválok hatására számottevően nőtt a kereslet söreink iránt, ezért szükséges volt megkezdeni palackozásukat, ami lehetővé tette, hogy olyan régióba is eljuthassanak a termékek, ahol nem volt sörfőzde – mondta a Serforrás tulajdonosa. A rendszerváltás után, 1996-ig 360 fölé emelkedett a sörfőzdék száma. Ezután a jövedéki törvény változása és az élelmiszeripari előírások szigorítása miatt az ezredfordulóig számuk a felére, 2010-re pedig 48-ra zsugorodott. Egy évre rá már alig 40 sörfőzde működött. Az említett 2012-es jogszabály-módosítás hatására újra megkezdődött a főzdék számának növekedése. Napjainkban már közel 60-ról beszélhetünk, többségük családi tulajdonban van. E cégeknél, nagyságtól függően, a dolgozók létszáma elérheti a 15 főt – mutatott rá a szakember. Mindezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtó- és kommunikációs főosztálya is megerősítette: 2011 januárjában 34 sörfőzde működött, számuk 2013-ban 36-ra, 2015-re 46-ra, idén februárra pedig 54-re emelkedett. Mindeközben a kisüzemi sörfőzdékben előállított, illetve szabad forgalomba bocsátott és eladott sör után bevallott jövedéki adó mértéke a 2012-es 65,5 millió forintról 2015-re két és félszeresére, 170 millió forintra emelkedett.
Az 1991 és 2010 közötti időszakban a magyarok összes évi sörfogyasztásának mintegy fél százalékát állíthatták elő ezekben a kisüzemekben. Ez az arány azóta egy százalék fölé nőtt. Vaskó György szerint a hazai kisüzemek további fejlődéséhez szükség lenne technológiai átalakításokra, további fejlesztésekre és az ezekhez kapható támogatásokra, vendéglátásba és turizmusba integrálásukra.