Tavaly 122 ezer főnek volt munkajogi kapcsolata munkaerő-kölcsönző céggel – közölte a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. A létszám 2015-höz képest lényegében nem változott.
A munkaerő-kölcsönzés már nemcsak a szezonális munkák során fellépő munkaerőigényt elégíti ki, hanem a munkaerőhiány hatásait is ezzel az eszközzel igyekeznek tompítani a cégek. Erre utal, hogy az ágazatokat vizsgálva egy év alatt csaknem megduplázódott a kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő építőipari, illetve vendéglátóipari vállalkozások száma. A legnagyobb kereslet továbbra is a fizikai munkásokra van.
A kölcsönzöttek 90 százaléka főként betanított és szakmunkát végez, jellemzően a feldolgozóiparban, azon belül is elsősorban gépek, gépi berendezések, illetve fémfeldolgozási termékek gyártásában. A kölcsönözhető munkaerő mindössze 10 százaléka alkalmazható szellemi munkakörökben.
A közlemény idézi a Nemzetgazdasági Minisztérium kutatását, amely szerint a munkaerő-kölcsönzés tavaly mintegy 6300 munkáltatónak kínált rugalmas, az üzleti helyzetekre gyorsan reagáló megoldást. 2015-höz képest 26 százalékkal több vállalat vette igénybe ezt a foglalkoztatási formát.
A kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatási helyzete évről évre tovább stabilizálódik: tavaly már 83 százalékukat foglalkoztatták határozatlan idejű munkaszerződéssel a kölcsönzőcégek, és túlnyomó többségüket, mintegy 92 százalékukat teljes munkaidőben alkalmazták. Ez a szám két évvel korábban mindössze 87 százalék volt.
A kölcsönzött munkavállalók 9,3 százalékát – 11 400 főt – a kölcsönbe vevők idővel saját állományba vették át.
Lapunk korábban megírta: a közfoglalkoztatottakkal szemben is alacsonyabb szakmai igényt támaszt a versenyszféra a munkaerőhiány miatt.
A közmunkások száma így 200 ezer alá csökkent, tavaly több tízezren helyezkedtek el az elsődleges munkaerőpiacon, főleg a feldolgozóiparban, de összeszerelő munkára is nagy a kereslet. Ez a közfoglalkoztatottaknak is megéri, mert a minimálbér már jóval meghaladja a közmunkásfizetést.