– Rendkívül kusza, emiatt sokszor nehézkesen alkalmazható adórendszere volt Magyarországnak 2010-ben, az akkori kormányváltás után ezért fogott hozzá szinte azonnal a Fidesz–KDNP a közteherviselés átfogó reformjához.
Az elmúlt nyolc év számai alapján kijelenthető: a folyamatok minket igazolnak – így nyilatkozott lapunknak a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András a részletek kapcsán elsőként azt emelte ki, hogy a korábbi bonyolult szabályok főként a legális keretek között dolgozó munkavállalók életét nehezítették meg.
A személyi jövedelemadó (szja) 2010-ben két kulcsot ismert: a kisebb, 17 százalékos mértéket kiegészítette egy nagyobb, 32 százalékos elvonás. Utóbbi az ötmillió forint fölötti jövedelmeknél jött szóba.
– Ráadásul élt az úgynevezett szuperbruttó szabálya is, amelynek az volt a lényege, hogy a bruttó bért növelni kellett 27 százalékkal, és azután kellett kiszámolni az adót – emlékeztetett Tállai András, megjegyezve: volt még egy külön, 25 százalékos szja-kulcs is, ezzel például az ingatlaneladások, -bérbeadások jövedelme után és az osztalék esetén kellett számolni.
Létezett akkoriban az adójóváírás lehetősége is, ami kedvezett az alacsonyabb jövedelműeknek, a családok azonban jószerével nem kaptak semmilyen adóügyi segítséget. – A bonyolultság sokakat kényszerített a feketegazdaságba, olyan helyzetbe, hogy féllegális módon vállaljanak munkát, adott esetben borítékban kapva meg a járandóság bizonyos részét – elevenítette fel a kétezres évtizedet a miniszterhelyettes.
Úgy vélte: a bonyolult adórendszer is szerepet játszott abban, hogy 2010-ben 12 százalékhoz közelített a munkanélküliség, érdemi béremelkedésről nemigen lehetett beszélni, és a gazdaság nem jutott előre.
– A személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása rögtön a kormányváltás után megkezdődött, az új szabályok bizonyos része már 2011. január 1-jén életbe lépett. Ma az szja egyetlen kulcsa 15 százalékos, ennél csak két uniós ország alkalmaz alacsonyabb elvonást – mutatott rá Tállai András, hozzátéve: jelenleg nincsenek bonyolító tényezők, családi kedvezmény viszont van, amely nagymértékben szélesíti a gyermeket nevelő szülők anyagi lehetőségeit.
– Mindent egybevéve az új szja-rendszer a 2010-es szabályokhoz képest 2017 végéig összesen 4500 milliárd forintot hagyhatott az adófizető munkavállalóknál. Az adócsökkentés egyszerre segítheti például a gyermekek felnevelését, a családok anyagi helyzetének rendezését és a megtakarítások növelését – vélekedett a miniszterhelyettes.
Tállai András beszélt arról is, hogy a kormány 2010 óta több fontos intézkedést is hozott a bérek emeléséért. Ma már a közszféra számos területén életpályamodellek határozzák meg a fizetések növekedését, eközben a minimálbér majdnem a duplájára ugrott, ami a legalacsonyabb keresetűeknek kedvez, azt pedig vaskos adócsökkentéssel támogatja a kormány, hogy a versenyszféra bérei megközelítsék a nyugati fizetéseket.
Utóbbi kapcsán a miniszterhelyettes azt mondta: a kormány 2016-ban hat évre szóló bérmegállapodást írt alá a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Ennek lényege, hogy ha a munkáltatók évről évre nagymértékben emelik a dolgozók fizetését, akkor adócsökkentésben részesülnek.
– A teherenyhítés folyamata már tart. 2010-ben a vállalkozások társadalombiztosítási járulékának mértéke 27 százalék volt. A közterhet 2012 óta szociális hozzájárulási adónak hívják, ennek kulcsa csökken a megállapodás nyomán. Az elvonás mértéke jelenleg 19,5 százalék – ismertette Tállai András.
Hozzátette: ha a hatéves egyezséget minden szereplő be tudja tartani, akkor az adó kulcsa 2022-ben 11,5 százalékra csökkenhet. A miniszterhelyettes rögzítette: ilyen horderejű céges adócsökkentésre idehaza még nem volt példa, a munkaadók összességében 1500 milliárdos megtakarítással számolhatnának. A tehermérséklés pedig jórészt egyetlen fő célt, a bérek felzárkóztatását szolgálja.