Régóta a közbeszéd része, hogy a magyarországi lakások jelentős hányada szorulna felújításra, amit az általános tapasztalatok mellett időről időre különböző felmérések, statisztikák is igazolnak.
Most az Ingatlan.com állt elő átfogó elemzéssel, amelyben az elmúlt tíz év mintegy egymillió hirdetését vizsgálta meg abból a szempontból, milyen állapotú lakások szerepeltek bennük. Eszerint egy évtized alatt országos átlagban a kínálatban megjelenő eladó lakások kevesebb mint felét, 44 százalékát reklámozták jó állapotúként. A hirdetés idején újszerűnek mondott ingatlanok a vizsgált kör ötödét tették ki, a közepes állapotúak 11, a felújítandók 7-8 százalékos arányt képviseltek.
Az eredményt a statisztikai hivatal Mikrocenzusával összevetve hasonló kép rajzolódik ki. A 2016. évi állapotokat tükröző kis népszámlálás szerint ugyanis a megelőző tíz évben a magyarországi lakások négyötödében történt festés, de burkolatcserét vagy külső tatarozást már csak az ingatlanok kevesebb mint felén végeztek. Tényleges energiamegtakarítást is eredményező – például hőszigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével járó – felújítást a lakások alig negyedében végeztek.
– Összességében elmondható, hogy a teljes lakásállományon belül legalább több százezres, de akár milliós nagyságrendű a közepesnél rosszabb állapotú vagy felújítandó lakások száma – magyarázta Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyvárosokban a legnagyobb a jó állapotú lakóingatlanok aránya: Budapesten 49, a megyei jogú városokban 45 százalékos, azaz valamivel az országos átlag fölötti.
Ezzel szemben a községekben a lakások csaknem negyede közepes vagy annál rosszabb állapotú. A dél-dunántúli és észak-magyarországi községekben az utóbbi tíz évben csaknem 30 százalékban közepes vagy felújítandó otthonokat hirdettek meg. Mivel a hirdetésekben saját benyomások alapján maguk a hirdetők határozzák meg eladósorba kerülő lakásuk, házuk állapotát, a tényleges állapot az előzőeknél is rosszabb lehet.
Ezt Balogh László is kiemelte, mondván az eladók sokszor jobbnak látják vagy jobb állapotúnak tüntetik fel otthonuk helyzetét. Ugyanakkor fontos az is, hogy azokon a településeken, ahol jelentős az újszerű vagy a jó állapotú lakások aránya, a közepesnél rosszabbak kevésbé piacképesek. Az összegzés alapján egyébként a teljes lakásállományból inkább a jobb állapotú ingatlanok kerültek eladósorba.
Szakmai szervezetek is újabb és újabb javaslatokkal állnak elő a helyzet kezelésére.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál azt javasolja, hogy legyen lehetőség a felújítási munkák forgalmi adójának 30 százalékát, legfeljebb hárommillió forintot számla alapján visszaigényelni. Az ÉVOSZ szerint a Nemzeti épületenergetikai stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön.
A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség szerint a meginduló magasépítések újabb jelentős lábát az energetikai korszerűsítések adhatnák. Vidor Győző elnök korábban azt mondta, miközben a lakóingatlanok kétharmada elavult, jelentős lakossági szándék érzékelhető a korszerűsítésekre. Az ÉVOSZ-hoz hasonlóan szerintük is érdemes lenne részleges áfa-visszatérítést bevezetni, ami a piac fehéredését is segítené.
A Lechner Tudásközponttól kapott adatsor alapján korábban beszámoltunk róla, hogy a meglévő energetikai tanúsítványok azt mutatják: a magyarországi lakásállomány ötöde korszerű, ám mivel elég kevés ingatlanra készült eddig dokumentáció, ennél minden bizonnyal rosszabb az arány.