Hosszú távú, legalább kétéves bérmegállapodást kötnének a szakszervezetek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség javaslata egységes: jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum legalább 13, illetve 15 százalékos emelésére tettek javaslatot a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Idők megkeresésére a részletekkel kapcsolatban elmondta, az előrejelzések szerint 2030-ra az aktív munkavállalói létszám jelentősen lecsökken, ezzel párhuzamosan új munkahelyek jönnek létre, egyre inkább a jól képzett munkaerő iránt lesz kereslet. Ezért elengedhetetlen a keresetek növelése, a jelentős reálbér-emelkedés elérése. A szakszervezeti oldal középtávon a munkavállalói járulékcsökkentést, a személyi jövedelemadó egykulcsos, egy számjegyűre mérséklését is javasolja programjában.
– A munkáltatók ötszázalékos ajánlattal indították a tárgyalásokat, egyrészt a januárra várt, ám csak júliusi járulékcsökkentés és a kafetéria kedvezményes adóztatásának eltörlése, másrészt az alacsony hatékonyság miatt. Ez az idejétmúlt megközelítés ugyanakkor elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, ráadásul az adatok egyértelműen igazolják, a hozzáadott értéken belül még mindig alacsony a bérráfordítás aránya a profithoz képest – hangsúlyozta Palkovics.
Kiemelte: a profitból bátran növelhetők a keresetek, de az ötszázalékos emelés mellett tovább csökkenne a hadra fogható munkaerő, emellett jelentősen nőne a leszakadás a régiós versenytársakhoz képest. A munkaadók az alacsony hatékonysággal magyarázzák javaslatukat, ugyanakkor az elnök szerint komoly kérdéseket vet fel, hogy a kedvező gazdasági környezetben, jelentős járulékcsökkentés mellett miért nem növelték az elmúlt években a hatékonyságukat a hazai vállalkozások.
Mészáros Melinda, a Liga elnöke kérdésünkre arra emlékeztetett: a munkaadói oldal már a 2016-os bérmegállapodás aláírását megelőzően is hasonló érveket hozott fel, holott egyértelműen bebizonyosodott, hogy az egyezség rendkívül eredményes volt, és ezt a vállalati szféra képviselői sem vitatták.
– A júliusi járulékcsökkentés és a kafetéria kedvezményes adóztatásának eltörlése érthetően kisebb javaslatra ösztönzi a munkaadókat, de az idő elhaladt azon érvek felett, amelyek szerint a jelentős béremelés miatt csődbe mennének a vállalkozások vagy ne tudnák megadni a magasabb minimálbéreket. Tömegesen erre a korábbi félelmek ellenére sem volt példa. Nem is beszélve arról, hogy sok dolgozó egyáltalán nem kapott béremelést az elmúlt években, holott még a profit elfogadható részéről sem mondanak le a tehetősebb cégek – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megdöbbentőnek, a realitásoktól teljesen elrugaszkodottnak nevezte a munkaadói képviseletek ötszázalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelési javaslatát. Felidézte, jövőre 3-4 százalék között lehet az infláció, a kafetéria-rendszer egyszerűsítésével, és az ötszázalékos javaslattal együtt gyakorlatilag nem következne be reálbér-növekedés, sőt, adott esetben még vissza is eshetne a fizetések értéke.
– A gazdaság jelenlegi állapota, a régiós verseny, valamint a keresletorientált munkaerőpiaci helyzet fényében komolytalan a javaslat, végrehajtása esetén végleg leszakadnánk a visegrádi országoktól, és a jövőben Romániával és Ukrajnával haladnánk egy úton – fogalmazott a kamara vezetője.
Dávid Ferenc közgazdász, a VOSZ korábbi főtitkára ugyanakkor megalapozottnak tartja a javaslatot, amely induló ajánlatnak tekinthető, de mindenképpen az egy számjegyű tartományban maradhat később is. Szerinte nem nőhetnek a legkisebb kötelező keresetek a gazdasági növekedés többszörösével éveken át. Ugyanakkor ágazatonként a cégek továbbra is emelhetnek, a hatékonyság függvényében, vagy akár a munkaerő megtartása érdekében.
Úgy tudjuk, megállapodás híján a kormány két számjegyű emelést támogatna, a bérminimum jelentős felzárkóztatásával, ám a Pénzügyminisztérium egyelőre nem foglalt állást, tegnapi közleményük szerint a munkaadói és a munkavállalói oldal között zajló tárgyalásokon kell egyezséget elérni.