A gyulladásos eredetű rheumatoid arthritis betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, de feltételezések szerint az idézi elő, hogy az immunrendszer megtámadja az ízületeket borító porcot. Kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban, általában 20–50 éves korban alakul ki, de gyerekeket és 50 év felettieket is megtámadhat.
A Semmelweis Budapest Award idei kitüntetettje, az indiai származású, de életének jelentős részét Nagy-Britanniában töltő Sir Ravinder Maini kutatásainak középpontjában éppen a populáció közel egy százalékát érintő kór kialakulásának molekuláris mechanizmusai és lehetséges terápiás megközelítései álltak. (Maini professzor életének első tizenhat évét Kenya fővárosában, Nairobiban töltötte, onnan költözött a család Nagy-Britanniába.)
Az 1980-as években mutatták ki, hogy egy fehérjetermészetű hírvivő molekula, a tumor nekrózis faktor (TNF) fontos szerepet játszik a gyulladt ízületi sejtek közti kommunikációban. Kimutatták, hogy a TNF gátlása sejtkultúrákban megakadályozza a gyulladásra jellemző egyéb jellegzetességek kialakulását.
Az 1990-es évek elején megvizsgálták a TNF működését specifikusan gátló antitestek hatását rheumatoid arthritisben szenvedő betegeken. A kezelés hatására a betegek tünetei nagyon hamar enyhülni kezdtek, és a terápiás hatás hosszú időn keresztül fennmaradt.
A Maini professzor által használt TNF-gátló antitestet (infliximab) 1998-ban törzskönyvezték a gyulladásos betegségek kezelésére. Az infliximab mellett számos további, hasonló elven működő és szintén a kutató eredményein alapuló gyógyszer van forgalomban, és ezek a gyulladásos betegségek terápiájának legfontosabb elemei. A brit kutató munkásságáért 2003-ban elnyerte az orvostudományok egyik legelismertebb kitüntetését, a sokak szerint az orvostudományi Nobel-díj „előszobájának” tekintett Lasker Awardot.
A díjazott munkásságának köszönhetően a betegség lefolyása jelentősen enyhült, és a korábban jellemző bénulások gyakorisága drámaian csökkent – egyebek mellett ezzel indokolta az egyetem, hogy mivel érdemelte ki az angliai Cambridge-ben diplomázó brit kutató az elismerést. A TNF-gátlók ma már betegek millióin segítenek, illetve más gyulladásos betegségek (például vastagbélbetegségek), valamint a csontritkulás és számos daganatos betegség terápiájának fejlődését segítik.
A kutató munkája több szálon kapcsolódik Budapesthez és a magyar tudományos élethez. – Először az 1980-as években jártam Budapesten, azóta szakmai és turistaúton többször is megfordultam a magyar fővárosban – nyilatkozta lapunknak a 2003-ban lovaggá ütött tudós. Az általa vezetett Kennedy Institute of Rheumatology számos magyar kutatónak biztosított ösztöndíjat, amelyek révén a hazai orvostudományi közösség első kézből értesülhetett a gyulladásos betegségek új terápiás lehetőségeiről.
A magyar reumatológusokat nagyra tartja, a mai napig szoros szakmai és személyes kapcsolatot tart fenn számos hazai kollégával. A kutató szerint ma már kevésbé fontos, hogy az ember a világ melyik pontján dolgozik, sokkal inkább az határozza meg a munkája minőségét, hogy milyen infrastruktúra és közösség veszi körül őt.
Eddigi díjazottak:
Jeremy K. Nicholson (2010), Sir George Radda (Radda György) (2011), az Agy-díjas Somogyi Péter (2012), a kémiai Nobel-díjas Oláh György (2013), Klein György (2014), Tomas Hökfelt (2015) és a kémiai Nobel-díjas Stefan W. Hell (2016).