Kiemelten figyeli a jegybank a budapesti lakáspiaci folyamatok alakulását, egyelőre azonban nincs ok a beavatkozásra – jelentette ki tegnap Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi elemzési igazgatója a bank friss lakáspiaci jelentésének bemutatásán.
Az igazgató hangsúlyozta: a jegybank elsősorban a hitelpiacon tudna lépéseket tenni, ugyanakkor a lakásvásárlásoknak még mindig kevesebb mint a fele jár együtt kölcsönfelvétellel, ami alól a főváros sem kivétel. Nagy Tamás főosztályvezető szerint ráadásul nem lehet azt mondani, hogy a fővárosban kockázatosabb kölcsönökről lenne szó, mint az ország más városaiban.
A jelentés szerint az év első felében a fővárosban megemelkedett a lakásárak túlértékeltségének kockázata, a makrogazdasági alapok által indokolthoz képest egyensúlyinak nevezhető árszintnél hét százalékponttal áll magasabban ez a mutató. Az április–júniusi időszakban 16 százalékot meghaladó volt az áremelkedés országosan, de Budapesten több mint húsz százalékot tett ki éves összevetésben. Sőt, az árak gyorsuló ütemben növekednek: az MNB becslése szerint ugyanis a harmadik negyedévben 24 százalékos lehetett a budapesti árak növekedése, míg a vidékieké 16 százalékon maradhatott. A jelentést bemutató Nagy Tamás kifejtette: lakáspiaci szereplők szerint Budapesten korlátlan mennyiségű kereslet érzékelhető, vagyis jóformán mindent el lehet adni. Az elhalasztott kereslet ki nem szolgált része mellett ugyanis előre hozott lakásvásárlások is megjelentek már.
Nem véletlen, hogy a jegybank szerint a licit is újra jellemzővé vált: a harmadik negyedévben a hirdetési-eladási időszakban az eladók öt százaléka csaknem tizedével növelte az irányárat. Árnyalja ugyanakkor a nagyarányú átlagos áremelkedést, hogy a vásárlók sok esetben az olcsóbb, sok esetben rosszabb minőségű ingatlanok felé fordultak.