A korábbinál magasabb, 4,7 százalékos, évtizedes rekordszintű növekedést vár idén legújabb, tegnap bemutatott inflációs jelentése alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Idén különösen jól adódnak össze a növekedést befolyásoló tényezők, a magas beruházási ráta mellett a továbbra is ütemesen növekvő bérek miatt a lakossági fogyasztás is kiemelkedő tényező.
A jegybank úgy véli, jelen állás szerint jövőre 3,5, az azt követő két évben pedig 3 százalékos bővülésre van kilátás, azaz némileg lassabb ütemben folytatódik a hazai gazdaság felzárkózása. Kedvező tendencia, hogy a növekedés úgy valósul meg, hogy a folyó fizetési mérleg többlete tartósan fennmarad és az államadósság-ráta 65 százalék alá csökken 2021-re.
A felzárkózást a termelékenység és a versenyképesség javulásával lehetne gyorsítani, jelen becslés szerint a kormány előtt lévő, az MNB javaslatait is beépítő versenyképességi stratégia megvalósítása évente több mint fél százalékot is hozzátehet a gazdasági növekedéshez.
A héten megjelent kamatdöntést kísérő jegybanki kommentár, csakúgy mint az inflációs jelentés, az infláció megítélésében a hangsúlyok áthelyeződésére utal. Az MNB megítélése szerint jelenleg mind az egyszeri hatásoktól, mind a közvetett adóhatásoktól megszűrt, úgynevezett indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatja meg legmegbízhatóbban az inflációs trendeket, középtávú kilátásokat.
Az indoklás szerint a hazai fogyasztói kosárban nagy súllyal szerepel az üzemanyag, illetve a feldolgozatlan élelmiszer, ezek ára az utóbbi időben nagyon változékonyan alakult. Ebben nagy eltérés látszik a régió országaihoz mérten, például a visegrádi országok átlagánál nálunk kétszer akkora a fogyasztói kosárban az üzemanyag súlya, az élelmiszerárakat pedig általában nagyobb változékonyság jellemzi, mint a térség más gazdaságai esetén. Utóbbi a mezőgazdaság évről évre való kiszámíthatatlan teljesítménye miatt gyakran megmutatkozik az éves növekedési adatokban is.
Az MNB is ezzel, vagyis egy régóta nem látott olajármozgással magyarázta, hogy az elmúlt hónapokban az infláció jelentős változékonyságot mutat. Októberben minden gazdasági szereplő meglepetésére 3,8 százalékra emelkedett az infláció, megközelítve az MNB 3 százalék plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávjának felső határát. Ezt követően azonban az olajárcsökkenéssel összhangban jelentősen, 3,1 százalékra mérséklődött a fogyasztói árindex.
– Előretekintve az infláció változékonysága továbbra is fennmarad – mondta a Magyar Időknek Balatoni András, az MNB igazgatója.
Kiemelte, hogy decemberre ismét várhatóan 3 százalék alá csökken az infláció. Balatoni szerint nincs szó módszertani váltásról. Az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztói árindex 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése. Mivel azonban az infláció változékonysága számottevően növekedett, ezért a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell fordítani a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Ezért kerül előtérbe a változatlan adótartalmú maginfláció, ez az ugyanis, ami az inflációs cél tartós elérését mutatja.
Balatoni elmondta, a jegybank várakozásai szerint a tavalyi és az idei nagyobb növekedést követően a jövőben folytatódik a lakossági fogyasztás hozzájárulása a növekedéshez. A bérnövekedés beindulását követően a tartós és féltartós fogyasztási cikkek voltak meghatározóak a háztartások vásárlásaiban, ez a jövőben jó eséllyel egy szélesebb bázison alapulhat, amiben már a szolgáltatásoknak egyre nagyobb szerep jut. Az állami és az államhoz kötődő beruházások 2020-tól fokozatosan kifutnak, azonban ezt ellensúlyozza, hogy a vállalati invesztíciók tartósan 5 százalék feletti mértékben emelkednek egészen 2021-ig.