Jelentős változásra kell felkészülniük azoknak a gazdálkodóknak, akik nitrogénmegkötő növényeket termesztenek. Az Európai Bizottság rendelete szerint ugyanis a parlagon hagyott területek és az ökológiai másodvetés, valamint az erdőszélek menti határsávok mellett például a szója-, a borsó- és a lucernaültetvényeken sem használhatnak permetszert azok a gazdák, akik a terület után úgynevezett zöldítési támogatást igényelnek. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára lapunknak elmondta: a korlátozás 2018. január 1-jén lép hatályba, így az új szabályokat már a jövő évi vetésszerkezet tervezésekor figyelembe kell venniük a gazdálkodóknak. – Ez nagy változás, amire komolyan fel kell készülniük az érintett termelőknek – emelte ki az államtitkár.
A szójatermesztés viszonylag új tevékenység a gazdák körében, sokan most tanulják mindazt a technológiát, amellyel eredményesen lehet termelni a fehérjenövényt. Az államtitkár szerint épp ezért volt nagyon jó lehetőség, hogy a termelők a termeléshez kötött támogatáson felül a zöldítésbe is bevonhatták a szójaültetvényeket. Így ugyanis két forrásból is pluszpénzhez juthattak, ami sok esetben csökkenteni tudta az új kultúra kipróbálásának kockázatát.
A brüsszeli rendelet szerint ezt a kettős juttatást csak akkor vehetik igénybe a gazdálkodók, ha vállalják, hogy permetszerek nélkül termesztik a szóját. A normál területként nyilvántartott szántóföldön alkalmazott technológiát nem befolyásolja ez a döntés. Nagy István szerint vannak olyan tájegységei országunknak, ahol kellő szakértelem és tudatos technológiaválasztás mellett – vetéstávolság csökkentése, sorközművelés – növényvédő szer nélkül is nagy biztonsággal termeszthető a szója.
Azokon a termőhelyeken pedig, ahol a gyomok elleni védekezés sorközműveléssel nem oldható meg, illetve ahol a biztonságos és gazdaságos betakarításhoz szükséges a vegyszeres állományszárítás, ott érdemes a zöldítési kötelezettséget más módon teljesíteni. – Az extra juttatásként felfogható támogatás nélkül is lehet eredményesen szóját termeszteni – jegyezte meg az államtitkár. Például az őszi kalászosok után zöldtrágyát vetnek, vagy parlagon hagyják a területeket.
Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok után az idén hektáronként 25 ezer forint támogatást kaphatnak a gazdák. Ehhez adódik hozzá az alaptámogatás. A hektáronként 45 ezer forint alaptámogatást nem befolyásolja a korlátozás, ahogyan a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételei sem változnak. Ez utóbbi jogcímen az idén várhatóan hektáronként 60 ezer forintra számíthatnak a szójatermelők.