A Világbank adatai szerint az elmúlt évtized során mintegy négymillió romániai állampolgár költözött véglegesen külföldre, a Román Nemzeti Bank (BNR) szerint ők 2017-ben közel 3,8 milliárd euróval támogatták itthoni hozzátartozóikat. A Világbank 4,3 milliárd euróra becsüli az összeget, amely a külföldön dolgozó munkavállalók jóvoltából folyik be a román gazdaságba.
A legtöbb pénzt Olaszországból utalták át (957 millió dollárt), a második Spanyolország (760 millió dollár), a harmadik helyen pedig Németország áll, onnan 442 millió dollárt küldtek az otthon maradóknak. Ha csak kétmillió külföldön élő munkavállalóval számolunk, az előbbi összeg esetén fejenként 1900, havi szinten közel 160 euró jön ki, az utóbbi érték pedig éves viszonylatban 2150, havi leosztásban 180 eurót ad. Első ránézésre talán nem tűnnek túl nagynak ezek az összegek, rengeteg család számára viszont lényegesen megkönnyítik a mindennapi életet, és a gazdaságra gyakorolt hatása sem elhanyagolható.
A BNR és az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint tíz év alatt közel negyvenmilliárd euró került ily módon a román gazdaságba, miközben a valós összeg minden bizonnyal jóval nagyobb ennél, hiszen a hivatalos számsorokban nem szerepel a romániai vendégmunkások által hazahozott készpénz volumene. Tavaly a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát tette ki a vendégmunkások által hazahozott pénz, a korábbi években pedig még tekintélyesebb volt ez az arány.
A legutóbbi pénzügyi világválság kirobbanását megelőző időszakban, azaz 2007-2008-ban a külföldi munkavállalók 6,1, illetve 6,3 milliárd eurót pumpáltak a hazai gazdaságba, ami akkor az a GDP 4,8, illetve 4,3 százalékának felelt meg. A krízist követően egy ideig lényegesen kisebb összegeket kellett kezelniük a bankoknak és pénzküldő szolgálatoknak: 2009-ben már csak 3,5, 2010-ben 2,9, 2011-ben pedig mindössze 2,79 milliárd euróra rúgott a „repatriált” összeg.
Lassú növekedést 2013-tól lehetett érzékelni, ennek ellenére 2017-ben még mindig jócskán elmaradt a válságot megelőző periódusban regisztrált értékektől. Részmagyarázatként szolgálhat talán, hogy időközben némileg a romániai életszínvonal is emelkedett, kevesebben szorulnak rá a külföldi támogatásra.
A külföldi munkavállalók által hazahozott pénznek a nemzetgazdaságra gyakorolt hatását jól érzékelteti néhány tény. Nagyságrendileg például a legnagyobb romániai vállalatok éves forgalmának volumenéről beszélhetünk, a 4,3 milliárd euró ugyanis kevéssel meghaladja az OMV Petrom 2017-es 4,2 milliárd eurós árbevételét, és nem marad el túl sokkal az első számú romániai vállalat, az Automobile Dacia Rt. 5,075 milliárd eurós éves forgalmától.
A vendégmunkások pénze ugyanakkor 2017-ben közel hét hónapon át egyenlítette ki Románia folyó fizetési mérleg hiányát, vagyis az export és a behozatal értéke közötti különbséget. Ha a hazaküldött összegek növekedési dinamikája változatlan marad, 2018-ban valószínűleg ugyancsak hét hónapnyi külkereskedelmi deficittel lesz egyenértékű a hazaküldött pénzek léptéke, az idei első fél év mérleghiánya ugyanis 3,7 milliárd euróra rúgott.
A legtöbb romániai vendégmunkást foglalkoztató Olaszország listavezető helyét semmi sem látszik veszélyeztetni, a lélekszám tekintetében második Spanyolország viszont a pénzösszeget tekintve csak tavaly került dobogóra, a negyedik helyre szorítva az Egyesült Államokat. Az ENSZ legutóbbi jelentése alapján a kivándorolt polgárok számát illetően Románia a negyedik helyen áll az Európai Unióban. Romániában maradt családtagjaik megsegítésére csak a TransferGo nevű, online pénzátutalásra szakosodott vállalat szolgáltatásai révén 15 ezer romániai állampolgár összesen 280 millió eurót küldött haza.