Megkezdődött a szakképzési rendszer átalakítása, amellyel párhuzamosan elindult az ágazati készségtanácsok megalakulása is – mondta a Magyar Időknek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A szeptembertől induló rendszer újdonsága, hogy a piac aktívabban szerepet vállal a képzésben, amely minden félnek érdeke. A kamara elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, a húsz ágazati készségtanács feladata, hogy az adott ágazatban és az adott régióban felmérje, hogy milyen képzésre, milyen szakemberekre van szükség, s az ezzel kapcsolatos munkát segítse. Ebbe a feladatba beletartozik a tananyag összeállítása, továbbá a tanácsban részt vevő vállalatok segítenek a gyakorlati tudás elsajátításában is.
Parragh László elmondta, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott vállalkozás a rendelkezésre álló eszközeivel nyújt szakmai gyakorlatot, emellett természetesen a szakképzési centrumokban meglévő képzőhelyeket is igénybe vehetik. Az adott cégnél folytatott gyakorlatnak köszönhetően a tanuló valóságos környezetben sajátítja el a szakmát, ráadásul sokakat a képzés lezárultával tovább is foglalkoztatnak. Abban az esetben, ha egy adott ágazatban szükséges technológiát az adott cégnél nem alkalmazzák, annak használatát a szakképzési centrumban továbbra is el lehet sajátítani. Az új szabályoknak köszönhetően tehát a piac aktívabb szerepet vállal a képzésben.
– Valótlanok azok az állítások, amelyek szerint az új képzési rendszer célja, hogy lebutított, csak az adott munkakör ellátásához szükséges tudást kapjanak a tanulók – figyelmeztetett az MKIK elnöke. A szakmához szükséges alapképzés elvégzése továbbra is kötelező lesz, azonban az arra épülő egyéb kompetenciák elsajátítását a felnőttképzésben egyszerűsíti a rendszer. Parragh példaként említette, hogy ha valaki szakácsnak készül, az ehhez szükséges alapokat a többéves középfokú képzésen elsajátítja. Ugyanakkor ha valaki már vizsgát tett szakács, de egyéb kompetenciákat szeretne szerezni, ahhoz nincs szükség az éveken át tartó képzésre. Persze nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felgyorsult modernizáció miatt ma már nem lehet olyan képzést nyújtani, ami tíz év múlva is piacképes marad.
Parragh László a felnőttképzéssel kapcsolatban arra emlékeztetett: jelenleg még az íróasztal mellől döntik el, milyen képzések induljanak, ennek pedig az a hátránya, hogy sokan lemorzsolódnak vagy nem szereznek piacképes tudást. Az ágazati készségtanácsok többek közt azt is meghatározzák, melyek azok a szakmák, amelyekkel el lehet helyezkedni, ezeket pedig vélhetően állami támogatással lehet elvégezni. Persze a nem feltétlenül piacképes szakmák is megmaradnak, ám továbbra is fizetős formában. Bizonyos ágazatokban elegendők rövidített képzések is, ezek segítségével a közfoglalkoztatottakat egyszerűen át lehet terelni az elsődleges munkaerőpiacra. A cél pedig az, hogy a szakmában sajátítsák el azt a tudást, amelynek segítségével később továbbléphet. Parragh László a hétköznapi gyakorlatra hivatkozva kiemelte, ha egy közmunkást rövid oktatást követően munkába lehet állítani az építőiparban, akkor egyfelől jelentősen megnő a keresete, másfelől a munkahelyen szerzett tudásnak köszönhetően később is piacképes munkát tud vállalni. A kamarai elnök ugyanakkor hangsúlyozta: a képzési rendszer átalakítása hosszú folyamat, annak kifutása akár 4-5 évig is eltarthat.