Nem csökkenti, hanem inkább felértékeli az országos bértárgyalások szerepét a versenyképesség és a termelékenység növelése mellett a munkavállalók megélhetési körülményeinek javítása – olvasható a Liga Szakszervezetek tegnapi közleményében.
Az érdekképviselet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének korábban lapunknak adott nyilatkozatára reagált, amelyben a kamarai vezető arról beszélt, a munkaerő megtartása érdekében egyre kevesebben keresnek már minimálbért vagy garantált bérminimumot, így folyamatosan csökken az őszi bértárgyalások szerepe.
A Liga közleményében arra figyelmeztet, a nagyobb méretű cégek valóban a minimálbérek fölötti keresetekkel és azok emelésével segítik a munkaerő megtartását, ezzel szemben a kisvállalkozásoknál más a helyzet. A szakszervezet szerint ugyanis a legkisebb cégeknél a kötelező bérek emelése kikényszeríti a jellemzően alacsony termelékenység növelését is, mivel a fizetések rendezése nélkül a cégek nem tudják megtartani munkavállalóikat. A Liga hivatkozik a Pénzügyminisztérium adataira, amelyek szerint az idén januártól kötelező minimálbér 303 ezer, a garantált bérminimum pedig 876 ezer munkavállaló helyzetén javított.
Parragh korábban lapunknak elmondta: amikor a munkanélküliség aránya még magas volt hazánkban, a cégeknek nem állt érdekükben a bérek dinamikus emelése, de a szakemberhiány miatt ez mára megváltozott. Ennek köszönhetően a nano-, mikro- és kisvállalkozások kivételével a cégeknél jellemzően már magasabbak a fizetések mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum. A kamara elnöke szerint ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan jövőre is jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés jöhet.
A minimálbérről és a szakképzettséget igénylő munkakörökben kötelező garantált bérminimumról év végéig kell megállapodniuk a munkaadói érdekképviseleteknek, valamint a szakszervezeteknek. A 2017-től életbe lépő hatéves bérmegállapodás a munkaadói terhek csökkentését az időszak végéig szabályozta, ám a minimálbérek emeléséről csak az idei és a múlt évre állapodtak meg a partnerek.
A kormány álláspontja szerint az érdekképviseleteknek kell egyezségre jutniuk a béremelésekről, az állam csak abban az esetben dönt a kérdésben, ha nem születik megállapodás a szociális partnerek között.