A minősítés annyit tesz, hogy egyszerűsített formában kell elvégezni a listán szereplő projektek esetében húsznál is többféle eljárást, amely az engedélyeztetéshez, az üzembe helyezéshez és a használatba vételhez szükséges.
Az összesen 106 település – az ország egész területén szétszórva – helyszíneihez helyrajzi számokat is rendelt a jogalkotó. Ezek közül 47 a telekalakítási eljárások jogerős befejezése után beruházási célterületté minősül át. Egy-kétezer fős települések és nagyvárosok is szerepelnek a listán, így Dunaújváros, Kecskemét és Pécs is új naperőműveket kap. Paks és Felsőzsolca mellett 20-20 megawattos (MW) létesítmények épülhetnek. A beruházásokat a Budapest Főváros Kormányhivatala koordinálja.
Érdekesség, hogy a beruházó vagy beruházók neve nem szerepel a dokumentumban. Így lehet szó önkormányzati projektekről vagy akár arról is, hogy több cég beruházásai egyszerre kapták meg a kiemelt minősítést. Az is elképzelhető, hogy egyetlen vállalat, az MVM Hungarowind Kft. tervei szerepelnek a közlönyben, a cég ugyanis a Világgazdaság korábbi cikke szerint összesen 100 MW kapacitást telepítene ki 108 helyszínen, közel 50 milliárd forint befektetéssel. Zsuga János, az MVM vezérigazgatója akkor megemlítette a két nagyobb, egyenként 20 MW-os beruházást is.
A társaság a nyár végén kapott összesen 6,4 milliárd forint értékű támogatást két nagyobb projektjére a Környezeti és energiahatékonysági operatív programból. Ahogyan akkor lapunk is beszámolt, az összeg az Oroszlány és a Felsőzsolca melletti, nagyjából egyforma teljesítőképességű létesítmények között mintegy fele-fele arányban oszlik meg. Az Oroszlány külterületén, a Bokodi-hűtőtó mellett létesítendő napelempark 17,2 MW teljesítményű lesz, míg a Felsőzsolca és Onga közötti 16,6 MW-os. Ezek évente 154 ezer gigajoule-lal növelik Magyarországon a megújuló energiaforrásokból előállított áram mennyiségét, így több mint 41 ezer tonnával csökken hazánk szén-dioxid-kibocsátása.