– Három kincse van a magyar gazdaságnak: a magyar emberek, a föld és a víz. Ezek védelme és gazdagítása a mindenkori kormány elsőrendű kötelessége – jelentette ki szerdán Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alakuló küldöttgyűlésén.
A kormányfő leszögezte: a magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője hazánknak, ezért amíg ő vezeti az országot, nem fogja engedni, hogy külföldi kézbe kerüljön a földvagyon. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) együtt küzdöttek azért, hogy megakadályozzák az akkori kormány külföldieket célzó földértékesítési terveit. Napjainkban pedig az agrárkamarával karöltve harcol Brüsszelben a földtörvény megmaradásáért.
– Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az előkertje. Ez a mi földünk, minket illet, és nekünk is kell hogy hasznot hajtson – hangsúlyozta a kormányfő.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-től a magyar mezőgazdaság növekedése az Európai Unió élvonalában volt. Az ágazat teljesítménye az elmúlt hét évben folyóáron több mint 50, változatlan áron több mint 25 százalékkal növekedett. Ehhez a kormányzati lépések is hozzájárultak: nagyszabású támogatási rendszert vezettek be, így idén összesen 396 milliárd forint közvetlen forrást kaphattak a termelők, ami 52 százalékkal magasabb a 2010-es összegnél.
Ehhez jönnek hozzá a termeléshez kötött hozzájárulások, amelyek értéke idén elérte a 63 milliárd forintot. A kabinet emellett a nemzeti pillért is megerősítette, kiemelt figyelmet fordítva az unió által nem támogatott baromfi- és sertéstartásra. A kormányzat a birtokpolitikája középpontjába a fiatalokat és a kis-, közepes családi gazdaságokat állította. Így ma már a vidékfejlesztési támogatások jelentős részét a nagy gazdaságok helyett sok kis agrárcég és termelő nyerheti el.
A miniszterelnök összességében ígéretesnek látja a magyar agrárium jövőjét, ugyanakkor számos veszélyt is lát.
– Fényes tekintetű bürokraták az uniós költségvetésből egyre nagyobb összegeket akarnak más célokra fordítani, például az illegális bevándorlás okozta problémák eseti megoldására – mondta. A 2020-ig szóló forrásokat az agrártárca közbenjárásával sikerült megmenteni, ám az új támogatási ciklusban még komoly küzdelmek várhatók e témában.
Az agrárkamarát Orbán Viktor a magyar jövő egyik oszlopának nevezte. Majd közölte: a kabinet 9 milliárd forint támogatást ad az agrárkamarának, az összeg szakmai tájékoztatási programra és az országos jégkárvédelmi rendszerre fordítható. – Ha 2018 áprilisában ismét felhatalmazást kapunk az ország kormányzására, akkor a kamara szakmai programját közösen hajthatjuk végre – zárta beszédét a miniszterelnök.
Győrffy Balázs, a NAK újraválasztott elnöke elmondta: az a tény, hogy a korábbi vezetés újra bizalmat kapott a küldöttektől, megfelelő alap ahhoz, hogy a megkezdett konstruktív munka a jövőben is tovább folytatódjon. Kiemelte: a kamara a továbbiakban is azért dolgozik majd, hogy megerősítse a vidéken élő polgári-paraszti réteget, hiszen ha az agrárközéposztály biztos egzisztenciával és stabil háttérrel rendelkezik, a magyar mezőgazdaság fejlődése és a vidék népességmegtartó képessége is biztosított.
– Évtizedeken keresztül dolgoztunk azért, hogy megteremtsük a korszerű agrár- és élelmiszer-gazdaság működési feltételeit, az álmunk mára beteljesült – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a kamarai választásokon nyertes jelölőszervezet, a Magosz elnöke. A kamarai törvénynek köszönhetően sikerült egységet teremteni vidéken, a kormányzati együttműködéssel pedig megszülethetett az agrárbéke.
A november 3-i választásokat mérföldkőnek nevezte, hiszen a Magoszhoz 17 szervezet csatlakozott.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megválasztott tisztségviselői:
Elnök: Győrffy Balázs
Alelnökök: Éder Tamás, ifj. Hubai Imre, Kis Miklós Zsolt, Zászlós Tibor