Bár a drón szóról legtöbbünknek a karácsonyfa alá tett távirányítós helikopter, esetleg a neten látott lélegzetelállító légi felvételek jutnak eszünkbe, a technológia magában rejti a városon belüli csomagszállítási piac teljes átalakulását, emellett esetleg terjedelmesebb áruk, netán személyek célba juttatását is. Csakhogy ha a repülő eszközök megszaporodnak az alacsony légtérben – lényegében a fejünk fölött –, akkor ezeket nyilván kell tartani, irányítani, megakadályozni, hogy kárt tegyenek önmagukban, egymásban, a tereptárgyakban: a tornyokban, tetőkben, légkábelekben – és a tágabb környezetükben, végső soron az emberekben. A jelenlegi légiforgalmi irányításnak vannak a fenti kihívások megoldására alkalmas eljárásai, technológiája a hagyományos repülőgépekhez, azonban a megszámlálhatatlanul sok, a házak között vagy éppen a tetők fölött repdeső kisebb-nagyobb repülő tárgy kezelése a jelenlegi eszközökkel nem lehetséges – mondta el lapunk kérdésére Szepessy Kornél.
A HungaroControl (HC) vezérigazgatója szerint másfajta technológiákat kell kifejleszteni; valószínű, hogy csak automatikus azonosítás, irányítás jöhet szóba: részben egy távoli központból kell befolyásolni a drónokat, részben fedélzeti eszközökkel elérni, hogy ne ütközzenek össze. Az autonóm légi járművek irányítása során kialakul majd egy működőképes modell – mondta Szepessy Kornél. Ez a modell egyszer majd alkalmazható lehet a teljes légi közlekedés irányítására, ezért kell a technológiánkat rohamos sebességgel fejleszteni.
És itt nem a távoli jövőről beszélünk – mondta a szakember. A katonai, kereskedelmi és hobbicélokból használt drónok piaca egészen elképesztő tempóban bővül globálisan. Öt éven belül a drónokhoz kapcsolódó ipar nagyobb lehet, mint a teljes globális légi közlekedési piac. Becslések szerint tíz év múlva a dróniparág meghatározó szereplőinek gazdasági befolyása nagyobb lesz a légi közlekedés bármely cégénél. A drónok integrációja, irányítása, kezelése érdekében vizsgált terület, az úgynevezett UTM (UAS Traffic Management) a jövőben a drónpiac nélkülözhetetlen eleme lesz, és a hagyományos légiforgalmi irányítószervezeteknek fel kell készülniük, hogy ebből kivegyék a részüket.
A HungaroControlnak egyébként kifejezetten jók az adottságai a jövő technológiai fejlesztéseinek alkalmazása területén – mondta Szepessy Kornél. Európában közepes és nagy forgalmú repülőtereken egyedülálló a távirányított torony fejlesztés (Remote Tower), amelynek részese a hazai légi navigációs szolgáltató. A múlt év vége óta működik a HC központi épületében a ferihegyi irányítótorony helyettesítésére kényszerhelyzet esetén képes berendezés.
A le- és felszálló gépek forgalmát kezelő toronyirányító személyzetet kiképezték, hogy a repülőtéri helyszínre kihelyezett kamerák képei, valamint az egyébként is rendelkezésükre álló radaradatok alapján a HC központjában kiépített virtuális központból végezzék az irányítást. Az év végére, jövő év elejére átköltözhet a személyzet az Igló utcába, 2020 után pedig, a kényszerhelyzeti távtorony kialakítását követően a ferihegyi tornyot a megfelelő felújítás után akár kilátóként, múzeumként vagy exkluzív szálláshelyként is hasznosíthatják.
A Remote Tower technológia iránt a világ számos pontjáról érdeklődnek. A CAAS szingapúri légi navigációs szolgáltató tavaly januárban kiírt Smart Remote Tower tenderén a magyar részvételű konzorcium ajánlatát hirdették ki győztesnek, amelyben a HC kényszerhelyzeti toronykoncepcióját implementálják majd az achangi repülőtéren. Emellett a világ számos országából, Brazíliától Ausztráliáig és Új-Zélandig érdeklődnek a technológia iránt. Logikus, hogy Ferihegy után távolabbi hazai repülőtereken is felhasználják a Remote Towert.
Ez elsőként Debrecenben történhet meg. Kormánydöntés alapján dolgozták ki a második legforgalmasabb hazai repülőtér légiforgalmi irányításának infrastrukturális és humánerőforrás-igényét. A projekt már csak arra vár, hogy megszülessen a végső kormányzati döntés. Ha a debreceni reptéri fejlesztés megvalósul, utat nyithat más vidéki városok légterének a távirányításra.
Távolról irányították a magyar repülőtereket
A budapesti, a pápai és debreceni repülőtér forgalmát egyszerre, egyetlen munkaállomásról koordinálta Braunschweigből hét magyar légiforgalmi irányító. A DLR Légiforgalmi Validációs Központjában lévő bázisról a polgári és katonai irányítókból álló csapat harminc mozgást kezelt óránként a valós idejű szimuláció alatt. A SESAR 2020 projekt sikeres szimulációja nemcsak a koncepciót igazolta, hanem a leendő éles alkalmazáshoz szükséges technológiát is tesztelte. Az egységes európai égbolt kezdeményezésben létrehozott SESAR 2020 kutatás-fejlesztési projekt sikere azt mutatja, hogy egy légiforgalmi irányító képes helyszíntől függetlenül akár több repülőtér forgalmát is biztonságosan koordinálni.