Milyen lesz a jövő autópályája? A karavánok haladnak, ám a résztvevők pillanatról pillanatra kapcsolatban lesznek egymással. Lehet, hogy talán nem is okosabbak lesznek az autóink, hanem együttműködőbbek.
– Fehér dízel Volvo S40 vagyok, 156 kilométeres sebességgel haladok a 47-es kilométerszelvényben a belső sávon. Ne gyere ki elém! – A válasz: – Szürke Ford Transit vagyok, 123 kilométeres sebességgel haladok a 47 kilométerszelvényben a külső sávon. Nem váltok sávot, csak kint felejtette valaki az indexet. – Egyszer csak közbeszól maga az út. – Minden járműnek a 47. kilométerszelvényben! Ne válts sávot! A külső és a belső sáv határán kerülgetve a járműveket nagy sebességgel érkezik egy motorkerékpáros. A 49-es kilométerkő után csúszós folt van a külső sávban, óvatosan közelítsd meg!
A fenti, elképzelt párbeszédekbe akár már ma is belehallgathatnánk, ha lenne hozzá vevőnk, ugyanis az M0-s és az M1-es autópályák egy-egy szakaszán kísérleti üzemben már működik az okosútrendszer infrastruktúrája. Az út mentén adóvevőket telepítettek, amelyek a wifihez hasonló helyi hálózatot alkotnak, és ezeket, mint a gyöngysort, felfűzik a sztráda mentén. Az infrastruktúra része az a háttéradatbázis, amely rendelkezik az útvonalra vonatkozó részletes forgalmi és időjárási információkkal. A járműveket kommunikációs modulokkal szerelik fel, amelyek kapcsolatban vannak az úttal és egymással is. Ezek az információk – az okosúté, valamint a haladó járműveké – összeadódnak, és olyan tudást biztosítanak a rendszerbe kapcsolódó járművek vezetőinek, ami egy önmagában haladó, bármilyen fejlett okoseszközökkel felszerelt jármű vezetőjének nem áll rendelkezésére.
Mindez nem scifi: egy-két éven belül a gyorsforgalmi utak szolgáltatásainak része lesz a valós idejű forgalmi, és útviszonyokra, potenciális veszélyhelyzetekre vonatkozó tájékoztatás. Ehhez kiépül az infrastruktúra, és a járműveket is ellátják majd a megfelelő fedélzeti eszközökkel. Az egymással kapcsolatban álló járművek a jelenleginél magasabb szintű közlekedésbiztonságot tesznek majd lehetővé és segítik az önvezető megoldások fejlődését is.
A kereskedelemben már jelenleg is kaphatók a vezetőt segítő különféle asszisztensek, amelyek számos részlettevékenységet átvállalnak a gépkocsivezetőtől és megkönnyítik a feladatát. Ezek az eszközök alapvetően szenzorok, szenzorrendszerek adatain alapulnak, amelyek az emberi észlelést segítik, teszik teljesebbé – például rossz látási viszonyok között – és a vezetőt tájékoztatják.
A szakemberek azonban azon dolgoznak, hogy megvalósuljon és elterjedjen a járművek közötti gyors és közvetlen információs kapcsolat is. A jármű és jármű, a jármű és az infrastruktúra közötti kommunikáció új, magasabb szintre emeli az érzékelést, az egyes járművek érzékeléseit megosztva kooperatív tudatosságot hoz létre a közlekedésben részt vevők között, és végső célként növelik a közlekedés biztonságát, hatékonyságát és kényelmét.
Az Európai Unióban előkészítés alatt áll egy olyan egységes, országhatárokon átnyúló rendszer, amely jogi, technikai, szabványügyi és infrastrukturális keretet biztosít a megvalósításnak. A rendszert a C-Roads nevű projektben harmonizálják, műszaki részletei egy intelligens és dinamikus adatbázis-kezelő háttéreszközökön, az autópálya mellett elhelyezett rádiófrekvenciás berendezéseken és a járművek fedélzeti egységeibe beépített modulok összekapcsolódásán, integrációján alapulnak. A C-Roads része Magyarország is, információink szerint a szükséges kommunikációs eszközökre még ebben az évben kiírják a közbeszerzési pályázatokat. A gyorsforgalmi utak rendszere 2020-ra kiépül az uniós programban részt vevő 16 országban, ami lehetővé teszi, hogy a kapcsolt üzemben közlekedő járműveknek átjárható legyen a EU.
De hogyan kapcsolódhat be ebbe az autós? A kereskedelemben hamarosan megjelennek az első olyan személygépkocsik, amelyek tartalmazzák a C-Roads projektben is használt fedélzeti egységet és szoftvereit. Úgy tudjuk, a modult utólag is be lehet szerelni majd. És ha a járműveknek csak tizede bekapcsolódik a kommunikációba, az már annyira befolyásolja a forgalom alakulását, hogy jelentősen biztonságosabb lesz a közlekedés az érintett útvonalakon.
Intelligensek vagy rabszolgák?
A mesterséges intelligencia már a közeljövőben átalakítja az életünket. Ott van a mobiltelefonokban, a lakásokban, a gyártósorokon, és hamarosan a közlekedést is alaposan átformálja. Az okosautók, okosutak, okosvárosok azt ígérik, hogy kényelmesebb, gyorsabb, biztonságosabb lesz az eljutás A-ból B pontba. Az emberek örülnek ennek – úgy általában –, de nem örülnek annak a gondolatnak, hogy robotsofőr vegye át az irányítást az autójuk felett. Jobban bízunk az egyéni képességeinkben, abban, hogy kihasználjuk a réseket, az alkalmakat. A másik mögött lépünk be a forgóajtóba, és előtte lépünk ki. A közlekedésben a forgalomszabályozás nem szereti az egyéni ügyeskedést. A mesterséges intelligencia azt ígéri, úgy viszi el a járművet a célhoz, hogy közben fegyelmezetten minden szabályt betart. Nem okos, hanem fegyelmezett, mindig végrehajtja a parancsot.