– Az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 centiméter vastag hőszigetelés – közölték lapunkkal a Knauf Insulation szakértői. Ez a kétszerese a korábbi évek átlagának. A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett, úgynevezett TNM-rendeletnek köszönhető, vagyis a 2018. január 1-jétől hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak.
Az Európai Unió (EU) irányelveinek megfelelő rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/négyzetméter, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 centiméteres homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával érhető el.
Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár a felére is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár öt-hatmillió forinttal is növelheti az ingatlanok árát. A szakemberek szerint azonban már most érdemes előre tekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület-energiahatékonysági előírások.
Az Európai Unió éppen a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott közös, uniós energiamegtakarítási célon. Eszerint 2030-ra, a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 százalékos, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarást kell elérniük, ami csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40 százalékáért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökkentjük.
Az unió épület-energiahatékonysági irányelvének erre vonatkozó ajánlásai szerint 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetőek, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet. Az unió végső célja az, hogy az új épületek nulla vagy közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.
Ez a korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű, a falazattól függően 25-30-35 centiméter vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető.
Jelenleg a hazai lakásállomány nem felel meg a napjainkban elvárható hőtechnikai követelményeknek (fajlagos energiafogyasztásuk nagyobb, mint 300 kWh/négyzetméter/év). A mintegy 2,85 millió családi ház közül 2,5 milliónak egyáltalán nincs szigetelése. Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és energia programjának vezetője szerint így nem csoda, hogy egy bécsi otthon energiafogyasztása a fele egy budapestiének. Az önkormányzati épületek nagy fűtött alapterületűek, és a lakásállományhoz hasonlóan csak minden ötödik épület tekinthető korszerűnek. Egy kisebb, egy-kétezer fős település esetében az éves gázszámla többmilliós tétel is lehet (öt-tízmillió forint).
– A szigetelés után kellemesebb lesz a hőérzet, a felhasznált fűtőanyag csökkenésével pedig kevesebb üvegházhatású gázt bocsátunk ki – mondta Aszódi Tamás, a WWF Föld órája programjának egyik hazai támogatója, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Ráadásul a szigetelés tekinthető az egyik leggyorsabban megtérülő befektetésnek, a kezdeti tőkéhez pedig pályázati és hitelforrási lehetőségek is elérhetők.