A német ipari termelés meredek visszaesésével magyarázzák az elemzők a tavaly novemberi, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás előző hónaphoz viszonyított 1,1 százalékos csökkenését. A 2018. év utolsó előtti hónapjában az ipari termelés ugyanakkor négy százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 3,5 százalékkal emelkedett – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedéshez a legtöbb feldolgozóipari alág hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása az előző hónaphoz hasonló ütemben nőtt, a számítógép, az elektronikai, optikai termék gyártása számottevően bővült, és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is meghaladta az egy évvel korábbit. A termelés az év első tizenegy hónapjában 3,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A magasabb értéket váró elemzők számára a magyar adatok kellemetlen meglepetést okozó szintjét Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is egyértelműen a német ipar gyenge őszi teljesítményének számlájára írja. A negatív fordulatot nagyrészt a szeptemberben életbe lépő, a károsanyag-kibocsátás mérésével kapcsolatos új szabályozások okozták. Több autógyártó számos modellje, illetve azoknak különböző motorvariánsai nem kapták meg a forgalomba helyezési engedélyt, ezért átmenetileg eltűntek a kínálatból. Suppan szerint a hiányzó modellek feltehetően fokozatosan megfelelhetnek a sztenderdeknek, így az ipari termelés is élénkülhet, aminek támaszt ad több új modell hazai gyártása, új gyártókapacitások üzembe helyezése, valamint a változatlanul igen magas ipari hangulat- és bizalmi indexek is.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint idén segítheti az ipari növekedést, hogy több, az utóbbi években elindított gyár készül el, amelyek fokozatosan futtatják fel a termelést. Ugyanakkor a nemzetközi szinten elképzelhető lassulás, azaz a külföldi felvevőpiacokon mérséklődhet a kereslet, ami negatívan érintheti a magyar ipart. Összességében 2019-ben a mostani kilátások alapján a 2018-ashoz hasonló, négy százalék körüli többlettel lehet számolni – vélekedik Németh Dávid.
– A határozottan gyengülő európai konjunktúra kockázatot jelent, amit részben ellensúlyozhat a kifejezetten dinamikus belső kereslet – mutatott rá Suppan Gergely. – A Takarékbank idén gyorsabb növekedésre számít az új gépjárműmodellek gyártásának fokozatos felfutása nyomán. A konjunktúramutatók alapján az ipari termelés akár szignifikánsan gyorsabban is növekedhet. Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek az egyes területeken elkerülhetetlen technológiai és gépesítési beruházások – tette hozzá.