A januártól novemberig terjedő időszakban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1842,4 milliárd forintot ért el – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium. Ezen belül a központi költségvetés hiánya 1856,1 milliárd forintot tett ki. Az elkülönített állami pénzalapok 39,8 milliárd forintos többletet mutattak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 26,1 milliárd forintos deficittel zártak. Idén novemberben a központi alrendszer 164,3 milliárd forintos hiányt jelzett.
A tárca közlése szerint a különféle gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósítása továbbra is biztosított. A várhatóan jóval négy százalék felett alakuló gazdasági növekedés mellett a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékának megfelelő, uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycél tartható. A költségvetés által biztosított hazai és megelőlegezett uniós fejlesztési források felhasználása a vállalkozások támogatásán keresztül pedig az ország gazdasági helyzetének javítását célozza.
Novemberig az általános forgalmi adóból 343,6 milliárd, a személyi jövedelemadóból 235,4 milliárd, a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 247,3 milliárd, míg jövedéki adóból 81,3 milliárd forinttal több bevétel folyt be, hasonlóan a tavalyi év azonos időszakához. Miután novemberben jelentős, 102,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett, 574,6 milliárd forintra emelkedtek a Brüsszeltől hazánknak megtérített összegek. Ezzel párhuzamosan a költségvetés eddig 1737,4 milliárd forintot fizetett ki a kedvezményezettek részére. A gazdaság teljesítménye idén is lehetővé tette nyugdíjprémium kifizetését több mint 2,5 millió nyugdíjasnak és nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek, ami 41,2 milliárd forintos kiadást jelentett. Továbbá folytatódott a hazai forrásból megvalósuló fejlesztések finanszírozása.
– Összességében a költségvetés helyzete rózsás – értékelte az adatot Virovácz Péter, az ING elemzője. Miután várhatóan bejön még uniós forrásból 300-400 milliárd forint, és az alapvető folyamatok is kedvezőek, az is elképzelhető, hogy az idei hiány a GDP 2 százalékánál is alacsonyabb lesz – tette hozzá.
Egy év múlva nettó külső hitelezővé válhatunk
Októberben 293 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az export euróban számított értéke 6,5, az importé 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi többlet 232 millió euróval mérséklődött. 2018 első tíz hónapjában a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 5,2 milliárd euró volt. A vizsgált hónapban a kivitel értéke 9456 millió eurót, 3063 milliárd forintot, a behozatalé 9163 millió eurót, 2968 milliárd forintot tett ki. A kivitel 82, a behozatal 73 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
– Az év egészében arra számítunk, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 1,6 milliárd euróval 6,4 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében kisebb mértékben rontja a GDP növekedését, mint tavaly. Így a GDP éves növekedési üteme 4,8 százalékra gyorsulhat idén, 2019-ben pedig 6,5 milliárd eurós külkereskedelmi többlettel számolunk – kommentálta az adatközlést Horváth András, a Takarékbank szakértője. Várakozásai alapján 2019 végére a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. – Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére, valamint jövőre a forint erősödésére számítunk a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről – mondta Horváth András.