A jegybank 2016 végére a forintosításhoz kapcsolódó átváltáson keletkezett 136 milliárd forint árfolyameredményénél nagyobb összeget, 162,2 milliárd forintot helyezett eredménytartalékba, valamint 50 milliárd forint osztalékot befizetett a költségvetésbe – közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB a gazdálkodását firtató hírekre reagálva azt közölte, hogy tartalékok képzése helyett befizethette volna a korábbi évek eredményét a költségvetésbe, de ezt az európai uniós elszámolási szabályok miatt a kormány nem fordíthatta volna a devizahitelesek megsegítésére anélkül, hogy a költségvetési hiány drasztikusan meg ne emelkedett volna – pontosan ugyanannyival, mint jegybanki befizetés nélkül.
Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek kifejtette, az MNB komoly szerepet játszott a devizahitelek forintosításában, amelynek kedvező időzítésével háztartások százezreit sikerült megmenteni egy pénzügyi katasztrófától, mivel nem sokkal később jelentette be a svájci jegybank, hogy elengedi a frank árfolyamát. Ezt követően drámai erősödésnek indult a svájci fizetőeszköz, ami így már nem érintette a hazai adósokat.
Palotai Dániel újból megerősítette, hogy az MNB-nek nincsen árfolyamcélja, a monetáris politika elsődleges horgonya változatlanul az infláció. Mivel a devizatartalékok külföldi devizában vannak, forintban kifejezve mindenfajta árfolyammozgás természetszerűleg átértékeli az MNB devizatartalékát. Ezzel együtt kiemelte, hogy a MNB gazdálkodása 2013 óta nyereséges, a 2016-os eredményével együtt tavaly, év végére már 162,2 milliárd forint eredménytartalékot tudott képezni. Emellett 2015-ös eredményéből 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe 2016-ban, ilyenre 2003 óta nem volt példa. Sőt, 2012-ben az MNB még mintegy 40 milliárd forint veszteséggel zárt.
A jegybanki közlés szerint az alapkamat az inflációs cél elérése érdekében 7 százalékról 0,9 százalékra mérséklése és az MNB önfinanszírozási programja segítségével végbement állampapírpiaci hozamcsökkenés hatása ugyanis a költségvetési adatokban is tükröződik. A kamatkiadások 2013-ról 2017-re a GDP 4,3 százalékáról 2,6 százalékára mérséklődtek, ami csak 2017-ben mintegy 600 milliárd forint megtakarítást jelent. A kamatkiadások csökkenésének kezdete óta összesen több mint 1600 milliárd forint a megtakarítás ahhoz képest, mintha a korábbi magas hozamszintek fennmaradtak volna.