Hozzátette, az energiapolitika fő célja az energiaellátás biztonságának, hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítása. Ehhez a kormány számol a megújuló, a nukleáris és a fosszilis energiahordozókkal – hangsúlyozta a helyettes államtitkár a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli energetikai konferenciáján. Közölte, a kormány hosszú távon elkötelezte magát az atomenergia fenntartása mellett.
A magyar energiaellátásban magas az import részaránya, ezért a helyettes államtitkár kiemelte a földgázszállítási útvonalak és a regionális kapcsolatok bővítésének fontosságát. Az áramtermelésben a hazai erőművek kapacitása csökkent az elmúlt években, és a létesítmények elöregedése miatt további csökkenés várható. Kádár Andrea Beatrix elmondta: a hazai termelés súlyának növelése a cél; a paksi atomerőmű szerepe ellátásbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelkedő, emellett a nukleáris energia hazai termelése a versenyképességet is javítja.
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a Hungarian Energy Investors Forum 2016 konferencián tartott előadásában elmondta: intenzíven folyik a paksi bővítés előkészítése, a tervek szerint az erőmű építése 2018-ban elkezdődik; a kormány bízik abban, hogy az európai uniós eljárások megnyugtatóan lezárulnak.
Felidézte, az Európai Bizottság tavaly novemberben döntött mélyreható vizsgálat indításáról annak kiderítésére, van-e állami támogatás a paksi beruházásban. A kormánybiztos megismételte, nincs állami támogatás az új paksi projektben.
A magyar álláspont szerint a paksi beruházás nem versenytorzító hatású, az Európai Unió tagállamaiban lévő erőművek kapacitásának csak mintegy 0,2 százaléka lesz a két új paksi blokk kapacitása – hangsúlyozta.
A kormánybiztos részletesen ismertette a Rothschild nemzetközi bankház által készített tanulmány megállapításait, amelyek szerint egy piaci befektető is hajlandó lenne a projektet ugyanilyen körülmények között megvalósítani, mert a megtérülés magasabb lesz, mint a teljes befektetett összeg.
Bács Zalán, a Rosatom Central Europe Magyarországi Fióktelepének igazgatója előadásában hangsúlyozta, a társaság kész arra, hogy együttműködjön magyar és nemzetközi beszállítókkal.
A kormányközi megállapodás szerint a paksi beruházásban a magyar részvétel minimális aránya 40 százalékos, de ez növelhető, ha a magyar beszállítók megfelelnek az előírásoknak – mondta. Hozzátette, várhatóan az építőipari jellegű tevékenységekben lehet a legnagyobb magyar részvétel.
Kiemelte azt is, az orosz fél elkötelezett a paksi projekt iránt. Harmati György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatói főtanácsadója szerint gyors strukturális változások mennek végbe az energetikai szektorban, amelyekhez alkalmazkodni kell.
Az MVM további növekedésének forrásai között említette egyebek mellett új stratégiai partnerek bevonását, a határozott nemzetközi jelenlétet és regionális terjeszkedést, a társaságcsoport tagvállalatai által nyújtott szolgáltatások kibővítését, illetve az innovációt és a termelés hatékonyságának növelését.
Mitnyan György, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója ismertette, a társaság a főváros 17 kerületében 238 ezer távfűtött lakást, 550 ezer fogyasztót és hétezer nem lakossági ügyfelet lát el.
A vezérigazgató szerint az egyik legfontosabb a belvárosi kerületekben történő bővítés lenne, mert a sűrűn lakott városrészekben lehet a leggazdaságosabb a távhő, ami jelentős környezetvédelmi javulást is eredményez.