Több mint 1,3 millió fővel csökkent 2012 és a 2016-os utolsó vizsgált év között a súlyos anyagi nélkülözéssel, tehát a deprivációval küzdő emberek száma Magyarországon, arányuk a teljes lakosságon belül 14 és fél százalékra esett, ami a mérések 2004-es kezdete óta a legjobb eredmény – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataiból.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a Magyar Idők megkeresésére kiemelte, azok tartoznak a deprivációval érintettek közé, akik a mindennapi megélhetéshez szükséges kiadásokon felül a mért kilenc élethelyzetből legalább négyet anyagi okokból nem tudnak teljesíteni. Ők azok többek közt, akiknek rezsi-, hitel- és lakbérfizetési hátralékuk van, vagy nincs fedezetük egy esetleges váratlan kiadásra. Idetartoznak azok is, akik anyagi okokból nem tudják megfelelően fűteni otthonukat, nincs lehetőségük kétnaponta húst fogyasztani, évente egy hét üdülést sem engedhetnek meg maguknak, és jövedelmi helyzetük miatt nincs mosógépük, személygépkocsijuk, telefonjuk vagy színes televíziójuk.
– Soha nem volt még olyan alacsony a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma, mint 2016-ban – hangsúlyozta Szalai Piroska. A depriváció 1,4 millió főt sújtott, ők azok, akik az előbb felsoroltak közül legalább négy élethelyzetet anyagi okokból nem tudnak kezelni. Míg 2012-ben 2,7 millió ember nélkülözött hazánkban, addig négy év alatt számuk csaknem felére esett, 2017-ben és az idén pedig további jelentős csökkenés várható. A rossz jövedelmi körülmények között élőknek jellemzően a váratlan kiadások, a rezsi és egyéb kötelezők kifizetése jelentik a legnagyobb gondot, de soknak közülük a megélhetéshez szükséges összegen felül nem telik egy hét üdülésre vagy autóra.
A szakértő kiemelte: az utóbbi években minden területen javultak a mutatók, amihez általánosságban jelentősen hozzájárultak a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése, valamint a szociális típusú kormányzati intézkedések. Az alacsony jövedelműek helyzetét javította továbbá a gazdaság konszolidálása, a munkanélküliség drasztikus csökkenése és a reálbérek egyre dinamikusabb növekedése, valamint a Magyar Nemzeti Bank új vezetésével a monetáris politika irányváltása, ami az alacsony infláció és egyre csökkenő kamatok mellett elérhető hiteleket eredményezett. Az adórendszer átalakítása pedig a korábban nélkülöző családokon segített.
– Az előbb említett intézkedések szegénység visszaszorítására gyakorolt kedvező hatását az adatok is egyértelműen igazolják – hangsúlyozta Szalai Piroska. Míg 2011-ben a lakosság háromnegyede, 75 százaléka nem tudott megküzdeni egy váratlan kiadással, addig 2016-ra arányuk 31 és fél százalékra esett. A szakértő szerint ez egyértelműen a devizahitelek 2015-ös rendezésének köszönhető. Csak ebben az egy évben húsz százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik nem tudtak a váratlan kiadásoknak eleget tenni. Az adatokból kiderül: a váratlan kiadások 2008-tól, a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedésétől okoztak egyre nagyobb nehézséget a lakosságnak olyannyira, hogy 2012-re 7,3 millió ember már nem bírt kigazdálkodni egy nem tervezett kiadást. A javulást az is mutatja, hogy folyamatosan emelkedik a lakosság megtakarítása – ismertette a szakértő.
Csaknem egymillió fővel csökkent 2012 és 2016 között azoknak a száma, akiknek hitelfizetési, rezsi- vagy lakbérhátralékuk volt. A devizahitelek kivezetése mellett a 2013-tól a rezsicsökkentés is jelentősen hozzájárult a hátralékos fizetések csökkenéséhez, amely már csak a lakosság 15,7 százalékát érintette 2016-ban. Szintén jelentősen, kevesebb mint a felére csökkent azoknak a nélkülözőknek a száma, akiknek nincs megfelelő fűtés a lakásukban. Szalai Piroska kiemelte: ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs fűtésük, hanem azt, hogy a lakásukban a szükségletüknek megfelelő hőmérsékletet anyagi okokból nem tudják biztosítani. Ehhez az általános gazdasági folyamatok és a rezsicsökkentés mellett hozzájárult 2013-tól a szociális tűzifaprogram, amelyben a legszegényebbek kaptak jelentős segítséget.
Szintén jóval kevesebben vannak azok, akik nem tudnak kétnaponta húst fogyasztani, arányuk 2004 és 2013 között átlagosan 27 százalék körül alakult, 2016-ban pedig 16,4 százalékra csökkent. Szalai Piroska szerint egyrészt az iskolai étkeztetés megreformálásának, ingyenessé tételének köszönhető, másrészt pedig a sertés, majd a baromfihús áfacsökkentése is többek számára lehetővé tette a gyakoribb húsfogyasztást.
– Habár az uniós átlaghoz képest még mindig magas, csaknem ötven százalék azoknak az aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak évente legalább egy hét üdülést, ilyen alacsony nem volt a mérések kezdete, 2004 óta a mutató. Az általános gazdasági mutatók javulása mellett az Erzsébet-táborok ingyenes üdülési lehetőségei a legszegényebbeknek jelentettek lehetőséget. Ilyen nagy létszámú táboroztatásra a rendszerváltás óta nem volt példa – mutatott rá. A Szép-kártyák 2013-as bevezetése, a keretösszeg megemelése pedig szintén kimutatható az üdülési adatokban.
Szalai Piroska emlékeztetett, a Bajnai-kormány 2010 év elején uniós átlagon felüli vállalást tett: 2020-ra a 2007-es évhez viszonyítottan 450 ezer fős létszámcsökkenést ígért a szegénységben élők körében, amelyre kevés esély mutatkozott a szocialista kormányok ideje alatt egyre súlyosabbá váló nélkülözés fényében.
A 2010-es kormányváltás, majd gazdasági konszolidáció hatására viszont ezt a létszámcsökkentést valószínűleg az idei év végére biztosan elérjük.
2016-ra 329 ezerrel kevesebbeket veszélyeztet a szegénység vagy az anyagi nélkülözés, s 2017-től még dinamikusabban nőttek a reálkeresetek, a minimálbér és a garantált bérminimum, így egyre többek kerültek ki a súlyos szegénységből. 2017 adatait őszre várhatjuk.