Több, a foglalkoztatáshoz is köthető változást tartogat a jövő évre az adótörvények tervezete, mivel a foglalkoztatáspolitika iránya elsősorban már nem a munkanélküliség csökkentése, hanem a jelenleg nem dolgozók, inaktívak bevonása a munkaerőpiacra.
A vállalkozásoknak számolniuk kell a szociális hozzájárulási adó (szocho) további csökkentésével, valamint a nyugdíjasok foglalkoztatása utáni munkaadói járulék eltörlésével, ugyanakkor a kafetériaként adott jövedelem kedvező adózása csak a Szép-kártyánál marad meg a jelenlegi tervezet szerint, a munkahelyvédelmi akcióban igénybe vehető 25 év alattiak és 55 év felettiek után járó kedvezményt pedig más, a korosztályokra vonatkozó elemek, intézkedések váltják fel.
Ugyanakkor a munkaadók – habár több vállalatnál nőnek a költségek – továbbra is a keresetek dinamikus, a régiós átlagot legalább elérő, vagy akár azt meghaladó bruttó emelkedésével számolnak 2019-re is, mivel a munkaerőpiaci nyomás hosszú távon jelentős tényező marad. Az adócsomagról és a költségvetésről jövő hónapban dönt az Országgyűlés, addig még változhat a tervezet.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunk kérdésére elmondta: eltérő, hogy az adóváltozások az adott céget milyen mértékben érintik, ez függ a foglalkoztatottak életkorától, a bérezési gyakorlattól, vagy akár az adott cég helyzetétől, de a ma még nem látható minimálbér-emelés is komoly tényező lesz. Ráadásul van, ahol kompenzációt jelenthet a nyugdíjasok foglalkoztatásához nyújtott adókönnyítés is.
A főtitkár szerint ma még nem lehet megmondani, hogy milyen mértékben nőhetnek jövőre a bruttó keresetek, ugyanakkor a költségvetésben meghatározott 8,8 százalékos nemzetgazdasági átlag szinte biztosan teljesül, amely a két-három százalékos inflációs céllal számolva reálértékben is kedvező. Dávid felidézte, az elmúlt években jellemző két számjegyű béremelés közgazdaságilag sem megalapozott 2019-re. Ugyanakkor a gazdasági növekedést is figyelembe véve kijelenthető, a keresetek emelkedése továbbra is fennmarad, és a minimálbérek is tovább nőnek, legalább a régiós átlaggal együtt.
A cégek bérfejlesztésének oka a munkaerő megtartása, a piaci nyomás pedig várhatóan nem szűnik meg, mivel nehéz ma már megtalálni a bevonható munkaerőt. Dávid Ferenc a minimálbérekkel kapcsolatban kitért arra, a munkaadói oldal javaslatát nagyban befolyásolja, hogy a szociális hozzájárulási adó jövő évre tervezet csökkentése januártól, vagy csak később lép életbe. Amennyiben a minimálbér emelése januártól esedékes, de a szocho csak júliustól csökken, az nagy megterhelést jelent majd a cégeknek.
– Folyamatosan egyensúlyozniuk kell a vállalkozásoknak annak érdekében, hogy a megnövekvő terheket kigazdálkodják, ugyanakkor a munkaerő megtartására is komoly hangsúlyt kell fektetniük – fogalmazott Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Kiemelte: nyilvánvalóan kedvezőtlen, hogy bizonyos kedvezményeket eltörölnek, de ma még megbecsülhetetlen, ez pontosan mekkora terhet ró az adott cégre.
Rolek szerint az a vállalkozás, amelyik megteheti, az a korábbi béren kívüli juttatást alapbérként adja, a munkaerőpiaci helyzet miatt pedig nem várható, hogy nettó jövedelemcsökkenéssel szembesül a dolgozó. A piacon olyan cégek is vannak, amelyeknek a még nem látható minimálbér-emelést is nehéz lesz kigazdálkodniuk, vagy korábban is problémákkal küzdöttek, sok közülük várhatóan elhullik. Összességében az egész versenyszférát befolyásoló kedvezőtlen intézkedést nem tartalmaz az adócsomag és a költségvetés – fogalmazott Rolek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre kiemelte: a munkaerőpiacon keresleti nyomás van, ezzel párhuzamosan átrendeződés is tapasztalható. A kevésbé hatékony és versenyképes vállalatok elveszítik a munkaerőt, a dolgozók átmennek azokhoz a cégekhez, ahol jobban megfizetik őket. Emiatt, aki tud, annak emelnie kell a béreket, azok a vállalkozások, amelyek ezt nem tudják megtenni, vagy árat emelnek, vagy végső soron befejezik tevékenységüket.
A különböző méretű cégek közötti hatékonyságbeli különbségeknek csökkenniük kell, amelyet a piaci verseny kikényszerít, ez jelenleg is folyamatban van. Parragh László szerint ma még nem lehet megmondani a jövő évi béremelkedés mértékét, de legalább a költségvetésben előirányzott 9,5 százalékos növekedés a versenyszférában reális lehet.