A vállalati várakozásokhoz képest valamelyest nagyobb ütemben nőttek az idén a bérek Magyarországon, és a felzárkózás üteme jövőre is legfeljebb csak kismértékben enyhülhet – olvasható a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb, Bérezési tanulmány 2018/2019-es kiadványában.
A felmérés 76 pozíció javadalmazását vizsgálta, a magyarországi német cégeknél az alapbérek átlagosan 7,5 százalékkal emelkedtek a teljes kereseti skálát vizsgálva. A béren felüli jövedelmekkel együtt ez az arány még nagyobb. A fizikai munkakörökben átlagosan 8,9 százalékos, míg a szellemi dolgozóké 6,8 százalékkal. Jövőre is a kékgalléros munkakörökben várható nagyobb felzárkózás. Ugyanakkor a bérek közötti különbség jelentős, a hierarchikus viszonyok alapján eltérő.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőre előre jelzett hatszázalékos béremelési szándék visszafogottnak tekinthető a jelenlegi, tíz százalékot is meghaladó keresetnövekedés közepette. Az alapbér mellett sokan részesülnek egyéb munkajövedelmekben, nemcsak a fizikai munkakörökben, de a vállalatvezetők között is jellemzőek a mozgó juttatások. A magas bérnyomás egyik hajtóereje a magas fluktuáció, emellett a több cégnél jelentkező, egyre nagyobb szakemberigény.
A felmérés szerint a régióban nálunk volt a legmagasabb a keresetek emelkedése, ugyanakkor a nominális bérköltségek is alacsonyak. Kedvező hatást gyakorolt a bérfelzárkózásra a 2016 novemberében megkötött bérmegállapodás, aminek keretében a kormány hosszú távra vállalta a szociális hozzájárulási adó csökkentését. A munkaadói járulék 2016-ban még 27 százalék volt, ezzel szemben az idén 19,5 százalékot kellett a bérköltségek után fizetnie a foglalkoztatónak az 1,5 százalékos képzési járulék mellett.
A DUIHK Bérezési tanulmánya a Magyarországon tevékenykedő német vállalatok körében végzett, 76 különböző munkakörben közel 16 ezer foglalkoztatott valós bérezési adatait empirikusan feldolgozó felmérésen alapul.