Az elmúlt évben kilenc budapesti közterület eladott lakásainak átlagos négyzetméterára haladta meg az egymillió forintot.
Az V. kerületben hét helyen regisztráltak ilyen árszintet: a Dorottya utcában 1,31 millió forintot, a Vörösmarty téren 1,16 milliót, a Vigadó téren 1,15 milliót, a Markó utcában és a Zrínyi utcában 1,1-1,1 milliót, a Kossuth téren és a Só utcában 1,04-1,04 milliót fizettek a lakások egy négyzetméteréért.
Ezeken kívül az I. kerületi Bérc utcában (1,07 millió forint) és a XI. kerületi Balogh Tihamér utcában (1,01 millió forint) haladta meg az átlagár az egymilliós határt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap véglegesített 2017. évi Ingatlanadattára szerint. Ez mintegy 40 eladott lakást jelent, de természetesen ezeken kívül is bőven történtek ilyen áron adásvételek, noha azok inkább elszigetelt példákat jelentettek egy-egy városrészben.
A fővárosban 2017-ben értékesített társasházi lakások átlagos négyzetméterára egyébként 456 ezer, a családi házaké 342 ezer, a panellakásoké 332 ezer forintot tett ki. Mindezek alapján az összes lakástípust tekintve 421 ezer forint volt a fajlagos ár, ami mintegy 16 százalékos áremelkedést jelent 2016-hoz képest.
A kiugró áron értékesített lakásokat nézve nem meglepő, hogy az V. kerület összességében is a legdrágább: tavaly átlagosan 704 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az ingatlanok. Az I. kerületben csaknem 600 ezer, a II. kerületben 579 ezer, a szintén budai XII. kerületben pedig 566 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.
A legkeresettebbnek számító XI. és XIII. kerületben is csaknem félmillió forintot kértek az eladók a lakások egy négyzetméteréért (492 ezer és 476 ezer forint). Mindössze három olyan városrész volt, ahol az átlagár nem érte el a 300 ezer forintot: a XXIII. kerületben 255 ezer, a XXI. kerületben 279 ezer, a XX. kerületben pedig 285 ezer forint volt a jellemző ár. A fővárosban összesen valamivel több mint 33 ezer lakás cserélt gazdát a tavalyi év során, ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a kimagasló árú Belvárosban csupán 758 ingatlant értékesítettek.
A megyei jogú városok közül a KSH szerint Sopronban a legdrágábbak a lakások. Valamennyi ingatlantípust tekintve ott 304 ezer forintot, Győrött 283 ezret, Érden pedig 273 ezret tett ki tavaly az átlagos négyzetméterár.
A legolcsóbb megyeszékhelynek a múlt évben is Salgótarján bizonyult, ahol mindössze 77 ezer forintot kellett fizetni a lakások egy négyzetméteréért. Hódmezővásárhelyen 124 ezer, Nagykanizsán 125 ezer, Miskolcon 139 ezer forint volt a fajlagos ár. A kisebb települések közül jellemzően a főváros északi és nyugati agglomerációjában lévő kisvárosok, valamint a balatoni üdülőhelyek árai emelkedtek ki.
A legdrágább Budapest környéki településnek Budaörs bizonyult, ahol 432 ezer forintot tett ki a fajlagos lakásár, Budakeszin 345 ezer, Szentendrén 344 ezer volt az átlag. A Balatonnál egyes településeken – például Zamárdi vagy Balatonlelle – jócskán 400 ezer forint fölött alakult az átlagos négyzetméterár, igaz, kisszámú adásvétel mellett.
A 2014–2015-ben kezdődő nagyarányú áremelkedés a jelek szerint tovább tart. A Magyar Nemzeti Bank friss lakáspiaci jelentése szerint az idei második negyedévben folytatódott a lakások drágulása, Budapesten és a városokban gyorsuló ütemben, a községekben némileg mérséklődő tempóban. Az április–júniusi időszakban Budapesten húszszázalékos, a városokban 16 százalékot meghaladó, a községekben mintegy 12 százalék volt az átlagos áremelkedés 2017 második negyedévéhez képest.