Magas árakkal indult az év a hazai burgonya piacán. A drágulás már az előző év második felében megkezdődött, miután sem a hazai, sem az európai uniós termésmennyiség nem alakult valami fényesen. Kecskés Gábor, az Országos Burgonyaszövetség és Terméktanács elnöke a Magyar Időknek elmondta: az időjárás nem volt kegyes tavaly a gazdálkodókhoz, szinte minden szántóföldi zöldség esetében jelentős kieséssel zárhatták a szezont a termelők. Így volt ez a burgonyánál is. Sem a szárazság, sem a hirtelen lezúduló eső nem tett jót a növényeknek, a hozamok alaposan elmaradtak a várt szinttől.
Az árak a szűkösebb kínálathoz igazodva felfelé indultak, a burgonya mellett pedig számos egyéb zöldségnövény is drágább lett. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése alapján január első hetében fajtától függően 140 forint és 275 forint között mozgott a hazai burgonya ára a Budapesti Nagybani Piacon. Egy évvel korábban az árak 80 forint és 165 forint körül alakultak. A sárgarépa ára is nagyot nőtt, a gyökérzöldség a tavalyi 95 forint után 2019 első hetében 250 forintra drágult, a petrezselyem pedig a 375 forintos szintről egy év alatt 900 forintra emelkedett.
Kecskés Gábor szerint a burgonyaárakat a februárban várható afrikai import megjelenése sem viheti lejjebb. Egyrészt nem érkezhet számolatlanul a burgonya Afrikából az Európai Unióba, másrészt a beszállított mennyiség is nagy keresletre tart számot a közösségben. A magasabb felvásárlási áraknak nyilvánvalóan örülnek a gazdálkodók, ám mindez csupán az alacsonyabb hozamok okozta veszteség kompenzálására elég a terméktanács elnöke szerint. – Nem érkeztek jelzések arról, hogy a termelők nagyobb arányú beruházásokat terveznének az ágazatban, ahogyan a területek növekedésére sem számítunk – fogalmazott Kecskés Gábor.
A burgonyatermesztés hazánkban az elmúlt években beállt egy szintre, ahonnan nagyobb elmozdulás a következő időszakban nem várható. Bár minden évben vannak, akik felhagynak a termeléssel, helyüket általában újabb piaci szereplők veszik át, így a termelés inkább csak stagnál. Mindez elsősorban annak tudható be, hogy a burgonyatermesztés eredményességét az időjárás befolyásolja a leginkább, a kockázatokat pedig a fejlesztésekkel sem lehet radikálisan csökkenteni. – Az öntözés kiépítésének köszönhetően nyilván növelhetők a hozamok, ugyanakkor mivel a burgonya nem viseli jól a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, így jól látható, hogy az elmúlt nyarakat jellemző szélsőséges időjárás okozta károkat nem lehet kivédeni – fogalmazott a szakember. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a burgonya termőterülete és termése csökkent az elmúlt években: a vetésterület nyolc százalékkal, 13,5 ezer hektárra zsugorodott 2018-ban az egy esztendővel korábbihoz képest.
A stagnálás az importoldalon is érzékelhető: sem a beszállítás irányában, sem a mennyiségekben nem volt nagyobb változás az elmúlt években, átlagosan 40 ezer tonna körül vásárolunk a külpiacokról burgonyát, miközben a kivitel 10 ezer tonnára tehető. A hatósági ellenőrzéseknek köszönhetően az elmúlt években nagyban javult a helyzet ezen a piacon, számos bizonytalan eredetű szállítmányt szűrtek ki a piacról, a kereskedelmi forgalomba kerülő terményre vonatkozó szabályok szigorítása miatt pedig a minőség is javult.
A vásárlók is egyre tudatosabbak, Kecskés Gábor szerint a legtöbben csak a megbízható, jó minőségű árut hajlandók a kosaraikba tenni, ezért a silány minőségű, ismeretlen eredetű termény akkor sem kelendő, ha valamilyen véletlen folytán bekerül a kereskedelembe.