Az Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatos viták is azt jelzik, hogy tovább nő Oroszország jelentősége az európai gázellátásban – áll az Atradius hitelbiztosító energetikai elemzésében. A tanulmány szerint 2014 és 2016 között 12 százalékkal nőtt az európai gázfogyasztás, miközben a kitermelés visszaesett. A kontinens gázigénye 2022-ig mintegy 45 százalékkal nő, és ezt gyakorlatilag csak Oroszország tudja kielégíteni.
Vanek Balázs úgy véli, hogy bár a jövőben nő majd az amerikai vagy az ausztrál cseppfolyós gáz (LNG) importja a kontinensen, ez technológiai okokból mindig drágább lesz, mint az orosz földgáz. Gondot jelent az is, hogy egyelőre nincs versenytársa az orosz gázvezetékrendszernek. A Déli Áramlat átadása 2020-ra várható, ez a Kaszpi-tengeri gázmezőket köti össze Európával, és középtávon az orosz gáz egyetlen konkurenciáját jelenti majd. A kapacitása viszont nem pótolja majd a közben kieső holland és brit termelést.
Az Európai Unió teljes gázfogyasztásának 36 százalékát adta az orosz import 2016-ban, az exportőr Gazprom abban az évben összesen 179 milliárd köbméter gázt értékesített a kontinensen. Ez hat év alatt 12 százalékos növekedést jelentett az EU egészére nézve. Az egyes országok kitettsége ugyanakkor eltérő: a balti államok, Finnország, Szlovákia, Csehország és Bulgária gázfogyasztásának 80 százaléka orosz importból származik. A magyar gázigények kétharmadát szintén orosz szállítások fedezik.
Mindez az Atradius szerint mégsem jelent kockázatot Európának, tekintettel arra, hogy a gázszállítások ügyét eddig sikerült a geopolitikai konfliktusokon kívül kezelni. – Mindkét fél érdeke fenntartani a nyugodt és kiegyensúlyozott kereskedelmet – rögzítette Vanek Balázs. Az orosz gáz 90 százalékát Európa vásárolja meg, és bár Oroszország igyekszik csökkenteni az Európa-függőségét – ezért fejleszti az LNG-kapacitásait más lehetséges piacok számára, illetve gázvezetéket épít Kína felé –, még évtizedekig az Európai Unió és Törökország marad a legfontosabb exportpartnere.