Akármekkora bizonytalanság van is egyelőre a kedvezményes lakásáfa 2019 utáni sorsáról, a jelek szerint ez nem befolyásolja az építési kedvet. Legalábbis ezt látszik igazolni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint tovább emelkedett a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma.
Az adatok azt mutatják, hogy az idei első negyedévben 9850 lakás építése kapott zöld jelzést, ami 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. S mivel a jelenlegi kapacitás- és munkaerőhiányos időszakban megnőtt a lakások átfutási ideje – vagyis a tervezéstől az átadásig eltelő időszak –, ezek java része már 2020-ban készülne csak el, amikor pedig a jelen állapot szerint ismét 27 százalékos forgalmi adót kell majd fizetni az új lakások értékesítésekor.
Nem véletlen, hogy az áfakérdés volt az egyik fő téma a Portfólió tegnapi lakáskonferenciáján is. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyi államtitkára némileg hűteni igyekezett a kedélyeket, mondván átmeneti időszak van, hiszen a korábbi kormány helyét átvevő új kabinet még nem állt fel.
Ugyanakkor kijelentette: a kormányzati célok adottak, a demográfiai helyzet javítása és az otthonteremtés kiemelt támogatása előtérben marad. A piaci szereplőkkel folytatott panelbeszélgetésben hangsúlyozta, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) időkorlát nélkül, az ötszázalékos kedvezményes áfát négy évre szólóan vezették be. Mint mondta, arról, hogy milyen eszközökkel érdemes a továbbiakban az otthonteremtést segíteni, jelenleg is műhelymunka folyik.
A már több 2020-as átadású lakásfejlesztésbe belevágó Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója, Földi Tibor szerint a kedvezményes forgalmi adót nem kimondottan négy évre vezették be, hanem erről a négy évről kormányzati szereplők is hangsúlyosan „próbaidőszakként” beszéltek. Kiemelte, hogy a piac kivár, ezért nagyon fontos lenne, hogy mielőbb döntés szülessék a kedvezményes áfa sorsáról.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy különösen az építőiparnak tenne nagyon jót, ha meghosszabbítanák. Ha ugyanis visszaállna a magas áfatartalom és a kereslet megcsappanna, az az építőipar kisebbfajta összeomlását jelentené.
Nagy Gergely, az OTP-csoport budapesti régiójának ügyvezető igazgatóhelyettese azt mondta, az áfakérdés bizonytalanságot jelent a lakásfejlesztések finanszírozásában. Az OTP jelenleg csak olyan lakásberuházásokra ad hitelt, amelyeket 2019-ig átadnak. Morvai Zsolt, a Takarék-csoport vállalatiüzletág-igazgatója ugyanakkor jelezte, hogy ők már néhány 2020-as átadású lakásprojekt finanszírozását is jóváhagyták.
Kétharmados bővülés
Soha nem látott mértékben, éves összevetésben 65 százalékkal bővült a használatba vett új lakások száma az első negyedévben – kommentálta az NGM a statisztikai hivatal jelentését, amely szerint a 2018. január–márciusi időszakban 3394 lakás épült meg. Budapesten háromszorosára nőtt az épített lakások száma, de a városokban és a községekben is dinamikus a változás az egy évvel korábbihoz képest. A tárca szerint a lakáspiac fellendülése a tartósan emelkedő reáljövedelmek mellett a csok sikerességét is bizonyítja. 2018 márciusával bezárólag 72 ezer család kérelmét fogadták be a bankok, 205 milliárd forint értékben, ami az éves bruttó hazai termék fél százalékát meghaladó összeg. – A kedvező folyamatok az elkövetkező negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis a kormány által meghozott intézkedések egyaránt jelentősen élénkítik a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát – közölte az NGM.