A térségben a bérek emelkedése felülmúlja az uniós átlagot, ennek köszönhetően határozott bérfelzárkózási folyamat indult el a Századvég Alapítvány felmérése szerint. Tavaly a tíz százalékot meghaladó magyarországi bérnövekedés a második legnagyobb volt az unióban, miközben a közösség átlaga csupán 2,4 százalékot ért el.
A tágabb összehasonlításból kiderül, hogy a nettó bérek az infláció hatását kiszűrve 2010 és 2018 között 38,1 százalékkal, a családi adókedvezményt is figyelembe véve több mint 43 százalékkal nőttek, 2002 és 2010 között viszont csak 13,3 százalékkal.
Várhatóan a kafetéria adómentességének megszűnése sem veti vissza a bérnövekedést. Az állami szférában senkit sem ért nettó jövedelemkiesés. Jellemzően mind a közszférában, mind az állami vállalatoknál Szép-kártyán kapják a munkavállalók a a juttatásokat, és több területen az alapbér is emelkedik. A vállalati szférában pedig az Edenred felmérése szerint a munkáltatók 75 százaléka a magasabb adóterhek ellenére is meghagyja a béren kívüli juttatásokat.