A hiányzó összeg mellett az adósok tábora is kisebb volt március utolsó napján, mint 2015 harmadik havának végén. A köztartozást felhalmozók száma nagyjából százezerrel apadt.
A legújabb statisztika a látványos csökkenés ellenére is nagy számokat tartalmaz. Eszerint március 31-én valamivel több mint 1,6 millió adósa volt a magyar államnak. A csoport nagyobb részét – háromnegyedét – a közterhekkel elmaradó magánszemélyek adták, miközben 430 ezer vállalkozás neve is szerepelt a regiszterben. A cégek és a polgárok együttes adótartozása megközelítette a 2250 milliárd forintot.
A tetemes köztartozást két csoportra lehet osztani. Az első kategóriát azok a kintlévőségek alkotják, amelyeknél jó esély mutatkozik az elmaradás behajtására. Ide sorolható a több mint 1,2 millió magánszemély összesen kétszázmilliárdos hiánya. De a gazdasági életben ténylegesen részt vevő vállalkozások ügyében is lehet keresnivalója a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hiszen ezek a cégek üzleteket kötnek, gépeik, berendezéseik vannak, s követeléseket támaszthatnak más szereplőkkel szemben.
A működő cégek közül március végén nagyjából 310 ezer küzdött kisebb-nagyobb hátralékkal, mégpedig együttesen 240 milliárdos összegben. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont valószínűsíthető, hogy a közadósság fennmaradó része nemigen érkezik majd meg az államkincstárba. Ennek az az oka, hogy a szóban forgó 1800 milliárd forintot olyan vállalkozásoktól követeli a hatóság, amelyek valamilyen ok miatt megszűnés előtt állnak. A hatalmas hiátuson körülbelül 120 ezer cég osztozik.
Az adatokat értékelve a NAV sajtófőnöke lapunknak nyilatkozva arra mutatott rá, hogy az egy évvel korábbi helyzethez képest most minden kategóriában kisebb az adósok száma, ráadásul a hiányzó összeg is visszaesett, mégpedig több mint tíz százalékkal.
– Hasonló szintű tartozáscsökkenés lényegében soha nem fordult elő – tette hozzá Suller Attila.
A mérséklődés a hatóság szerint három fő okkal magyarázható. Az egyik, hogy az esztendő elején átalakult a szervezet adóbehajtási gyakorlata. Manapság a korábbinál jóval több alkalommal keresik fel az adósokat a hivatal emberei, ráadásul az érintettek meglátogatásában, a különféle intézkedések foganatosításában már a pénzügyőrök is részt vesznek.
A mérséklődés másik fontos indoka lehet, hogy bizonyos esetekben elnéző a NAV.
– De csak a kisebb tartozásoknál és csupán a tisztességes cégek ügyeiben – jegyezte meg Suller Attila. Magyarázatként hozzátette, hogy a hatóság nemrégiben három csoportba osztotta a honi cégeket. Ahhoz, hogy egy társaság a legjobbak közé kerülhessen, sok más mellett az is szükséges, hogy ne tartozzon félmillió forintnál többel az államnak, s ne álljon végrehajtási eljárás alatt.
Azért, hogy sokan léphessenek be a komoly előnyöket tartogató pozitív kategóriába, a NAV az ötszázezer forint alatti adótartozások ügyében nem indít azonnal végrehajtást. Helyette – első lépésként – fizetési felszólítást postáznak a címzettnek, s csak akkor fordul komolyra az ügy, ha a felszólítás határideje eredménytelenül telik el.
A harmadik okként Suller Attila a feketézés visszaszorulását nevezte meg. Az online pénztárgépek rendszerbe állítása és a közúti forgalom elektronikus ellenőrzése miatt egyre kisebb a tér a visszaélések előtt, de az adó befizetésének elmulasztása is nehezebb a korábbinál.