Az év elején sem fogták vissza magukat a hazai adófizetők: január eleje és április vége között az öt legnagyobb köztehertípusból – a társasági és a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, az áfából és a társadalombiztosítást megillető összegekből – összesen 3750 milliárd forint érkezett az államkasszába. Az összeg megközelítőleg kétszázmilliárddal haladja meg a tavalyi esztendő első harmadában rögzített bevételt.
A részletek alapján pontosan körvonalazódik, hogy az emelkedés nem a véletlen műve, sokkal inkább bizonyíték a kormány gazdaságpolitikájának sikerére. Első helyre kívánkozik az általános forgalmi adó ügye, a legnagyobb növekmény ugyanis ennél a tehertípusnál jelentkezett.
Az idei első négy hónapban majdnem 140 milliárd forinttal több áfa folyt be, mint a tavalyi első harmadban, másképpen kifejezve az idei növekedés 14 százalékos. A jelenség minden bizonnyal több okra vezethető vissza, kettő ezek közül mindenképpen szót érdemel. Az egyik az, hogy a kormányzat az elmúlt években olyan informatikai megoldásokat alakított ki és vezetett be, amelyekkel az adóelkerülés, a feketekereskedelem jórészt tetten érhető.
Előbb az online pénztárgépek rendszere kezdte meg működését, majd a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzésének lehetőségét kapta meg az adóhatóság. Főként e két szisztémának tulajdonítható, hogy míg korábban a feketegazdaság aránya – szakmai számítások szerint – 25 százalék körül mozgott, addig jelenleg húsz százaléknál kisebb arányúra becslik a hazai illegális szférát.
Az helyzeten tovább javíthat az a legújabb fegyver, amelyet július elsején élesít az adóhivatal: az online számlázás olyan lehetőségeket nyithat meg a hatóság előtt, amelyek révén akár már menet közben leleplezheti a hivatal a közkasszát veszélyeztető visszaéléseket.
Az áfabevételek alakulására az is jótékonyan hathatott, hogy egyre több ember tud egyre többet költeni a boltokban, a szolgáltatóknál. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy jó ideje tart idehaza a béremelés időszaka, ebben pedig szintén komoly szerepet játszanak egyes kormányzati intézkedések.
A kabinet például 2016-ban hat évre szóló egyezséget kötött a munka világának szereplőivel, a felek akkor arról állapodtak meg, hogy ha a vállalkozások jelentős mértékben növelik az alkalmazottak juttatásait, akkor az állam csökkenti adójukat.
A kívánt béremeléseket eddig a versenyszféra végrehajtotta, az adó így csökkent. A fizetések ügyében egyébként maga az állam sem tétlenkedett, az életpályamodellek, a béremelési programok nyomán egyre növekszik a közszféra különböző alkalmazottainak jövedelme.
A bérnövekedés pedig igencsak meglátszik a személyi jövedelemadó (szja) statisztikáján: szja címen az idei első harmadban nyolcvanmilliárddal folyt be több pénz, mint tavaly, ami nagyjából 13 százalékos pluszt jelent. Emellett adódott némi – nagyjából hetvenmilliárdos – növekmény a társadalombiztosítást megillető összegeknél, vagyis a járulékoknál és a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adónál.
Az emelkedés amiatt mindenképpen érdemi fejleménynek nevezhető, hogy a szociális hozzájárulási adó az év elején a korábbi 22 százalékról 19,5 százalékra mérséklődött. A közteher csökkentése szoros kapcsolatban van a béremelésekkel: az állam ennek az elvonásnak a folyamatos mérséklésére vállalt kötelezettséget a hatéves bérmegállapodásban.
A két fennmaradó nagy adónemről is érdemes pár szót ejteni. A jövedéki adónál kilencszázalékos – forintosítva 26 milliárdos – emelkedést jegyeztek fel. A társasági adónál azonban masszív, több mint 110 milliárdos visszaesés jelentkezett.