A pénzpiacokon is kitört a nyár, ez pedig pont jól jön a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amelyet az elmúlt hetekben komoly nyomás alá helyeztek a piaci szereplők korábbi politikájának idő előtti feladása miatt. Most nyugodtabb alapokon lehet dönteni, a jegybankot az elmúlt napok nemzetközi eseményei is megerősítik.
Ismert, az MNB a júliusi kamatdöntésekor változatlanul hagyta a feltételeket, és a mostanában egyre gyakrabban kikezdett politikai iránymutatásán sem módosított. Vagyis a jegybank döntéshozóinak fő szempontja továbbra is a 2019 második felére elérhetőnek vélt 3 százalékos középtávú inflációs cél, ehhez fenntartják az egy százaléknál alacsonyabb alapkamatot, továbbá egyéb eszközökkel is az alacsony kamatkörnyezetet és a hitelélénkülést támogató politikát képviselik, legalábbis rövid távon.
– A kamatok emelése továbbra sincs napirenden, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a piac sem támaszt már erre akkora igényt – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank pénzügyi elemzőinek legutóbbi helyzetértékelésében. – Az MNB hagyta a kamatokat rekordalacsony szinteken, és nem jelentett be semmi lényegeset, illetve megismételte a korábban elmondottakat, miszerint az inflációs cél az első.
Mivel a mostani magasabb infláció csak átmeneti, ezért a kondíciók ennek megfelelően még jó ideig fennmaradnak, hogy az infláció középtávon is a cél körül alakuljon. Legközelebb változtatásra majd csak az őszi inflációs és növekedési prognózisokban számíthatunk. Addig semmi – írták elemzésükben a Raiffeisen elemzői.
Ezt a nyugodt állapotot a nemzetközi folyamatok is támogatják a nyári szezonban. Ellentétben azzal a kísérletezéssel, amivel a közelmúltban erősen kilökték a magyar fizetőeszközt a 305-ös, 315-ös euróval szembeni, megszokott árfolyamsávjából. Mostanra pozitív irányba fordult a folyamat: újból lassú korrekció látszik, jelenleg a 320-as szintek felé közelít a forint árfolyama.
A napokban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök is jelentős meglepetést okoztak a piaci szereplőknek.
Ugyan nem volt hivatalos megállapodás, de a szóbeli egyeztetések szerint az Európai Unió és az USA között nemhogy kiéleződne a védővám-hadakozás, hanem lehetségesnek látszik a szabadkereskedelem. Mindez a magyar gazdaság szempontjából kedvező fejlemény, mert az amerikai protekcionista fordulatnak az EU-ban Németország lehetne a legnagyobb kárvallottja, a németek pedig a legnagyobb külkereskedelmi partnerünk.
Mindezzel együtt a kockázatok nem mérséklődtek, a nyugodt nyári heteket követően újból komoly izgalmakra van kilátás. Mint az Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdászának elemzéséből kiderül, a Juncker–Trump-tárgyalásoknak nem egyértelmű a támogatottsága, például Franciaország és a dél-európai államok nem hajlanak a szabadkereskedelemmel járó, amerikaiakra terhelt vámok csökkentésére, ez további vitákat okozhat.
Egy ilyen bizonytalansági hullám pedig a szakértők szerint várhatóan újból előtérbe helyezi a fejlődő piacokat, így a forintot és a többi magyar eszközt is.