Megdöbbentő eredményt hozott az a reprezentatív országos kutatás, amely a közösségi médiumok felhasználóinak biztonságérzetét vizsgálta a 18 és 45 év közötti aktív felhasználók körében. A Groupama Biztosító megbízásából készült felmérésből az derül ki, hogy az érintettek 81 százalékát aggasztja a személyes adatainak biztonsága, aminek az az oka, hogy minden ötödik válaszadónak visszaéltek már adataival, ez sokakkal ráadásul már többször előfordult.
Az atrocitások márpedig markáns lépésre is rávették a felhasználók egy részét: akik elszenvedték már a személyes adataikkal való visszaélést, azok negyede törölte a profilját valamelyik közösségi média felületről, további húsz százalékuk pedig valószínűsíti, hogy törölni fogja. Elgondolkodtató, hogy bár a meghatározó többség maradna ezeken a felületeken, de a személyes adatok védelme érdekében már fontolóra vette a távozást.
A legtöbben amiatt aggódnak, hogy a közösségi térben illetéktelenek kezébe kerülnek az ügyintézéshez szükséges, például banki vagy ügyfélkapus jelszavaik. Némiképp ellentmondásos viszont, hogy míg az adatok védelmét a nagy többség fontosnak tartja, addig a privát fényképek, videók biztonsága csak feleannyira lényeges a felhasználóknak, mint az, hogy a magánlevelezéseik ne lássanak napvilágot.
A Greenroom kreatív ügynökség szerint az internetezők félelmei egyrészt jogosak, hiszen minél több adat van bármilyen online nyilvános felületen, az a digitális tér egyre növekvő ereje miatt nagyon magas értékkel bír az adatkalózoknak. Másrészt látni kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel folyamatosan kimagasló figyelmet fordítanak az adatok védelmére a közösségi oldalak, hiszen presztízsveszteséggel járhat, ha visszaélések miatt tömegesen hagyják el a portált – állítják a szakértők.
A legnagyobb közösségi oldal, a Facebook kapcsán konkrét tanácsokkal is szolgálnak. Így például érdemes tudni, hogy a felhasználó folyamatosan nyomon követheti, milyen eszközről és honnan léptek be a profiljába, ehhez a megfelelő beállítások szükségesek. Így ha valamelyik belépést gyanúsnak tartja, azonnal kiléptetheti az illetéktelen behatolót a privát oldaláról.
Lehetőség van olyan beállításra is, hogy amikor ismeretlen telefonról vagy számítógépről jelentkeznek be, a rendszer kiegészítő védelemként kérje a jelszó ismételt megadását, majd egy hitelesítő kódot, amit a tényleges felhasználó telefonjára küldenek ki, és csak ezen lépések után engedi az internetezőt a közösségi oldalra.
Előfordulhat, hogy a facebookozó kizárja magát a fiókból vagy csupán áldozatául esik egy kizárásnak. Ennek kivédésére előzetesen rögzíteni lehet néhány ismerőst mint kontaktszemélyt, akik egy kód és egy Facebooktól kapott URL-cím elküldésével segíthetnek, hogy a felhasználó újra be tudjon jelentkezni a fiókjába.
Kényelmes megoldásnak tűnik, azonban még több visszaélésre ad lehetőséget, hogy számos mobiltelefonos alkalmazás a Facebook-profilon keresztül regisztrálja a fogyasztót, csakhogy érdemes észben tartani, hogy ebben az esetben az adott alkalmazás onnantól felhasználja az engedélyezett adatokat, leggyakrabban az e-mail-címet és a jelszót.
Az is az adatokat, személyes információkat védi, ha értesítést kérünk a weboldaltól bármilyen gyanús körülmény felbukkanásáról, illetve ha az általunk megosztott posztot, képeket, videót úgy állítjuk be, hogy azokat csak az ismerőseink láthassák, a szélesebb nyilvánosság nem. A biztonsági beállításokat érdemes kéthavonta ellenőrizni, az adatvédelemben mindig akadnak újabb és újabb lehetőségek – tanácsolják a Greenroom szakértői.