Jelentősen, 10 százalék felett nőtt az átlagkereset minden ágazatban májusban az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A keresetemelkedést ráadásul amellett hajtották végre a munkaadók, hogy a létszám is nőtt. Az ágazati szereplők szerint ennek oka a jelenlegi munkaerő megtartása, mivel nagy a konkurencia a foglalkoztatók között a szakemberek megszerzéséért.
A legnagyobb mértékben az állam emelt bért a vizsgált időszakban. Az egészségügyben soha nem látott, 19,4 százalékos felzárkózást mért a statisztikai hivatal. Míg tavaly májusban 270 ezer forint körül volt az ágazatban a bruttó átlagbér, addig idén már 323 ezer forint körül mozgott.
A számok azt mutatják, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésén felül a többi dolgozó is átlagosan 10 százalék körüli emelést realizálhatott, habár területenként eltérőek a számok.
Szintén jelentősebb, 35 ezer forintos emelésben részesültek a közigazgatásban dolgozók, emellett jelentősebb bérnövelést kaptak a szociális ágazat munkavállalói, ám ők még így is bőven a nemzetgazdasági átlag alatt keresnek.
A versenyszférában az év első felében a bértárgyalások során kialkudott emeléseket mért a KSH. Átlagosan 10-14 százalékkal nőttek a jövedelmek a különböző ágazatokban.
Korábban mind a szakszervezetek, mind a munkaadók a szakemberhiányt említették mint a bérrendezés legfőbb okát. Sok cégnél ugyanis már a munkaadók is tudják: ha ugyanazon a területen működő cég jobb keresetet kínál, a dolgozó egyből munkahelyet válthat, az így kieső dolgozók pótlására pedig a beszűkült munkaerőpiac miatt már kicsi az esély.
A versenyszférában az információs és kommunikációs ágazatban emelkedtek a keresetek a legnagyobb mértékben, átlagosan bruttó 55 ezer forinttal, így az 515 ezer forintra nőtt átlagkeresettel a pénzügyi és biztosítási tevékenységgel holtversenyben a legjobb jövedelmeket ezen a területen lehet elérni.
Átlagosan jóval 400 ezer forint feletti összegeket lehet keresni még a tudományos és műszaki területeken, valamint az energetikai szektorokban.
A kereseteket az előző év azonos időszakához képest a közszféra ágazatai növelték a legnagyobb mértékben, több területen legalább 15 százalékkal.
A versenyszférában pedig a hagyományosan munkaerőhiányos ágazatok foglalkoztatói figyeltek oda a bérezésre: jellemzően a turizmus-vendéglátás, az építőipar, valamint az egyéb ipari területek cégei bőven 10 százalék feletti felzárkóztatást hajtottak végre.
Habár idén is a tavalyihoz hasonló mértékű bérfelzárkózást várnak a munkaadók, a korábban előrejelzett keresetemelkedésnél jóval magasabb összegeket mutatnak az adatok.