Bár a hetvenes évek előtt még védett madárfajként tekintettek itthon a kárókatonára, a természetes vizeink mellett mára jelentősen túlszaporodott a kormoránként is ismert madár. Egy 2016-os becslés szerint hazánkban a nagy kárókatona párok száma a háromezret is meghaladhatja, emellett mintegy 600-1500 pár kis kárókatona él az ország vizes területei mellett.
A Balaton környékén található a legtöbb belőlük, mintegy 1600 példány. A ragadozó madár jellemzően télen garázdálkodik a folyók, tavak környékén. Mivel egy-egy szárnyas akár három-négy kilónyi halat is megehet naponta, ma a kárókatonát tartják a halastavakra leselkedő legnagyobb veszélyforrásnak. Ráadásul az általuk okozott közvetlen kár is jelentős.
A kárókatona ellen ma a leghatásosabban fegyverrel lehet védekezni. Kilövésükre az idén is pályázatot hirdetett a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca a nemzeti halállomány védelmére 11 millió forintot különített el. A támogatásból lőszereket vásárolhatnak a nyertesek. Bár a fő cél az, hogy a természetes vizek halállományát óvják meg így a ragadozótól, a folyók, tavak mellett a haltermelésre használt tógazdaságok is részt vehetnek a programban. Ennek oka, hogy a kárókatonák általában a halneveldék környékén gyülekeznek, innen indulnak el téli portyáikra.
A pályázatra azok a magánszemélyek, civil szervezetek és vállalkozók jelentkezhetnek, akik már tavaly is részt vettek a gyérítésben és legalább hatvan példányt elejtettek. A támogatás összege is attól függ, hogy az előző évben összesen hány kárókatonát sikerült levadászniuk, egy példányért 962 forint jár. A támogatás intenzitása 100 százalékos, vagyis önerőre nincs szükségük a nyerteseknek. A megítélt összeget előlegként fizeti ki a szaktárca, a részletes elszámolást legkésőbb január végéig kell benyújtani.
Lőszeren kívül azonban másra nem költhető a pénz.
Pusztít az aszály
Milliárdos károkat okoz a szélsőséges időjárás. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint eddig csaknem százezer hektárról jelentettek károkat a gazdák. A tárcavezető rámutatott, az aszály miatt az idén 10-15 százalékkal kevesebb búzát takaríthatnak be a termelők, összesen négymillió tonna kerülhet a magtárakba. Bár a kukorica esetében még messze az aratás, ennél a növénynél is jelentős károkra számítanak a gazdák. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint egy-egy aszályos év csak a kukoricatermelést tekintve százmilliárd forint kárt okozhat, a helyzet megoldása érdekében a köztestület tartós vízhiányos időszak kihirdetését kérte a Belügyminisztériumtól.