Az idei első negyedévben 115,5 milliárd forint, 1,1 százalék volt a kormányzati szektor GDP (bruttó hazai termék) arányos hiánya – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez az egyenleg 2017 azonos időszakához képest 402,3 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,2 százalékponttal romlott.
A KSH gyorsjelentése a változást a kiadásoknak a bevételeket meghaladó növekedésével magyarázza.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyancsak tegnapi kimutatása alapján az államháztartás nettó finanszírozási igénye az első negyedévben 13 milliárd forintot, a negyedéves bruttó hazai termék 0,1 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 267 milliárd forintos, a negyedéves GDP 2,8 százalékának megfelelő nettó többlettel.
A KSH közlése alapján a kormányzati szektor bevétele 4157,7 milliárd forint, kiadása 4273,2 milliárd forint volt. Tavalyhoz képest a bevételek 241,7 milliárd forinttal, 6,2 százalékkal nőttek. A jövedelemadóból származó bevételek 60,3 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal, a termelési adók pedig 138,4 milliárd forinttal, 9,0 százalékkal bővültek.
Ezen belül 80,6 milliárd forint, 10,1 százalék volt az áfabevétel összegének emelkedése. A társadalombiztosítási hozzájárulások 65,8 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a főként uniós támogatásokból álló egyéb bevételek viszont 24,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal csökkentek a KSH adatai szerint. A kiadások 644,0 milliárd forinttal, 17,7 százalékkal nőttek.
A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 118,8 milliárd forint, 12,3 százalék, a bruttó állóeszköz-felhalmozást illetően 29,3 milliárd forint, 12,9 százalék. A folyó termelőfelhasználás 47,4 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatások 63,6 milliárddal, 5,5 százalékkal nőttek. Az egyéb kiadások bővülése 404,7 milliárd forint, 80,9 százalék. A kormányzati szektor kamatkiadásai 19,8 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal mérséklődtek – áll a gyorsjelentésben.
A jegybanki összesítés szerint az államháztartás uniós módszertannak megfelelően, névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága a negyedév végén 28 045 milliárd forint, a GDP 72,1 százaléka volt. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága 1,8 százalékponttal magasabb lett, elérve a GDP 73,9 százalékát. A folyó áron számított adósságot a tranzakciók 627 milliárd forinttal, az átértékelődések 59 milliárd forinttal növelték a negyedévben.
Tavaly a második, a harmadik és az utolsó negyedévben is finanszírozási hiánnyal zárt az államháztartás: április-júniusban 21 milliárd forint, július-szeptemberben 301 milliárd, október-decemberben 634 milliárd forint deficittel. A március végén zárult egy évben 969 milliárd forintot tett ki az államháztartás nettó finanszírozási igénye, ami az éves GDP 2,5 százalékának felel meg. Az államháztartás nettó tartozása 23 984 milliárd forintot, a GDP 61,6 százalékát tette ki 2018 első negyedévének végén.
Rendre éles kritikát kap a kormány, amikor az időközi hiány már év elején megközelíti vagy adott esetben meg is haladja az éves célt. Pedig minden esetben pillanatnyi állapotokról van szó, a hiányszám alakulása éven belül nem egyenletes. Ahogy az a statisztikai hivatal és az MNB adataiból is kiolvasható, az időszakos magas hiánynak az az oka, hogy a kormány – a minél hatékonyabb felhasználás érdekében – megelőlegezi az uniós fejlesztési forrásokat. Ezek a pénzek pedig idővel befolynak a hazai költségvetésbe.
Bizakodóak a vállalatok
A vállalatok gazdasági kilátásaikba vetett bizalmát mérő beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke 53,0 pont volt, alacsonyabb a májusi 55,4 pontnál, az ütem továbbra is a gazdaság bővülését jelzi, de az előző havinál enyhébb ütemben – közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. A korábbi júniusokkal összevetve az idei érték meghaladja a hosszú távú júniusi átlagot (52,4), de elmarad az elmúlt három év átlagától (55,0). A felmérésben vizsgált részindexek nagyobb része csökkent májushoz képest, a változás mértéke három esetben haladta meg a 4 százalékpontot.