A jövedelem növekedése 2000-től kezdődően jelentősen meghaladta a lakás-árak változását, így a jövedelmi helyzet alapján a lakások további drágulására lehet számítani – áll az FHB lakásprognózisában, amely szerint a lakásárak növekedése 5 és 10 százalék között alakulhat 2018-ban. A fővárosban ennél valamivel nagyobb, míg a kisebb településeken inkább a tartomány alsó sávjába eső átlagos növekedés várható, de az egyes országrészek között ebben nagyobb eltérések lehetnek.
A további enyhe áremelkedést valószínűsíti, hogy idén kedvezően alakulnak a makrogazdasági kilátások: folytatódik a bérek emelkedése, emellett a foglalkoztatás bővülése is javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. Az elemzés felidézi, hogy 2013 és 2017 második negyedéve között az átlagos négyzetméterárak csaknem 80 százalékkal növekedtek a fővárosban. Eközben a megyeszékhelyeken 40 százalék körüli, a községekben pedig csupán 16 százalékos volt a drágulás.
A 2017-ben kihelyezett lakáscélú kölcsönök mértéke meghaladta már a devizahitelezés felfutásával jellemezhető 2005-ös év eredményét, és közel került a 2006-ban kihelyezett forint- és devizahitelek szerződéses összegéhez is. Az elemzés szerint az egyedüli kockázatot a kamatok emelkedése jelentheti, de a következő egy évben nem várható számottevő növekedésük. Csökkenhet viszont az elmúlt években egyre nagyobb arányú befektetési vásárlások aránya. A lakásárak mérsékeltebb növekedése és a magas árak miatt – miközben a bérleti díjak már nem követik ezt a nagyfokú emelkedést – visszaesnek ugyanis az elérhető hozamok.
Januárban az ország minden területén emelkedtek a panel- és a téglalakások árai, az előző negyedév átlagához és 2017 januárjához képest is – állapította meg a Duna House, hangsúlyozva, hogy egyhavi adatokból ugyan nem mérhető pontosan az áremelkedés, de a folyamat jól látható. Az ingatlanközvetítő hálózat szerint Budapesten belül megnőtt a Zugló iránti érdeklődés, de továbbra is a XIII. kerület a legnépszerűbb a lakást keresők körében.