A kilenc tagállamot tömörítő multilaterális fejlesztési bank, amelyben jelenleg – Oroszország és Bulgária után – Magyarország a harmadik legnagyobb részvényes, érdemi modernizációs folyamaton megy keresztül. Ennek eredményei már most is megmutatkoznak a bank növekedési adataiban, illetve nemzetközi elismertségében is.
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) az új alapokmánya rendelkezései értelmében a jelenlegi kétszintű helyett háromszintű irányítási rendszert alakít ki. A stratégiai szintű döntéseket a tagállamok magas rangú képviselőiből, jellemzően pénzügyminiszterekből álló kormányzó tanács fogja meghozni.
Új szervezeti egységként megjelenik az igazgatótanács, amelyben szintén tagállami delegáltak döntenek többek között a bank belső szabályzatairól, hiteljavaslatokról és egyes szervezeti kérdésekről.
Az ügyvezető igazgatóság pedig, élén az elnökkel, a bank operatív vezetését végzi majd. A várakozások szerint az új irányítási rendszer többek között gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt biztosít majd az egyes hiteljavaslatok elbírálásakor, javítva ezzel a bank versenyképességét is.
Mindez része annak a modernizálási folyamatnak, amelynek részeként a bank döntési mechanizmusát az elmúlt években teljes egészében a nemzetközi pénzügyi intézmények legjobb gyakorlatához igazították.
Az NBB-t 1970-ben alapították a tagországok közös beruházási tevékenységeinek és saját fejlesztési programjainak finanszírozására. A ’90-es és 2000-es évek visszafogott tevékenységét követően 2012-ben a tagállamok mélyreható modernizációt indítottak el, megteremtve a hatékony és versenyképes működés alapjait.
Mint azt Nyikolaj Koszov bankelnök a Magyar Időknek korábban kifejtette, fontos szempont, hogy a pénzintézet részvényesei között minél több és minél nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező európai uniós tagállam legyen. Ezen országok összesített részesedése mostanra már az ötven százalékot is meghaladja.
Mint a Pénzügyminisztériumban elmondták, Magyarország negyvenmillió euróval részesedik a bank befizetett tőkéjéből. A jelenleg érvényes alapokmány értelmében minden tagállamnak egyenlő szavazati súlya van, az új keretrendszer ezt a nemzetközi pénzügyi intézményi gyakorlatot követve felülírja, és már a befizetett tőkében viselt részarányhoz köti a tagállamok szavazatának a súlyát.
A bank a magyar piacokon is aktív, többek között a Takarékbankkal kötött hitelezési megállapodást, és további stratégiai együttműködésekről is döntött Magyarországon. Mint azt korábban Koszov kifejtette a Magyar Időknek, a bank az eddigi orosz, szlovák, román és cseh piacokon történt kötvénykibocsátásait követően a Budapesti Értéktőzsde lehet a következő helyszín.
A pénzintézet jelenlegi magyarországi kintlévőségei a több mint nyolcszázmillió euróra rúgó teljes hitelportfólió hat százalékát teszik ki.
Az NBB érvényes üzleti tervei szerint az arány növekedni fog. A bank emellett különböző pénzügyi konstrukciókkal magyarországi vállalatok exportfinanszírozásában is részt vesz.
Koszov elmondása alapján az NBB a működési infrastruktúrájának kiépítésében kifejezetten pozitívan értékeli az együttműködést a bank és a hazai gazdasági kormányzat között. Ennek fontos mérföldköve, hogy az NBB Budapestet választotta regionális irodájának helyszínéül.