A csúcsdöntés mellett más különlegessége is van a legutóbbi, január 8-i áramfogyasztási rekordnak – hívta fel a figyelmet Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár legutóbbi blogbejegyzésében. Az írás szerint ugyanis kedden a hazai villamosenergia-rendszer terhelése a napi görbe két csúcsa közül az elsőnél következett be (12.30 és 12.45 között), márpedig a téli napokon a maximumok jellemzően a délutáni csúcsfogyasztásnál jelentkeznek.
A legutóbbi rekord 15 megawattal (MW) döntötte meg az azt megelőzőt: a december 19-i érték 6869 MW volt, míg a friss csúcs 6884 MW a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint.
Az államtitkár a rendszerirányító honlapján elérhető, negyedórás hitelesített rendszerterhelési számok alapján újfent hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-igény évek óta folyamatosan növekszik. Ezzel ellentétben viszont a kereslet kielégítése egyre kisebb arányban történik belföldi erőművek segítségével. Az idei első rekord kapcsán Aszódi Attila megvizsgálta, hogy a tavalyi rendszerterhelés és az azt kielégítő villamosenergia-termelés hogyan alakult a 2017-es évi negyedórás értékekhez képest. (Negyedórás időszakból egy évben 35 040, egy átlagos hónapban pedig 2920 van.)
Kiderült, hogy a 2018. évi rendszerterhelés szinte minden – akár csúcs- vagy minimális villamos teljesítményigényű – időszakban meghaladta a 2017-es évben regisztrált értékeket. Az eltérések értékeit átlagolva a negyedórás időszakokban 41,79±17,09 MW-tal növekedett éves összehasonlításban. Ez azt jelenti az államtitkár elemzése szerint, hogy a magyar áramfogyasztók nagyjából 366 gigawattórával (GWh), 0,8 százalékkal több villamos energiát használtak fel 2018-ban, mint 2017-ben.
Az elemzés következő részében Aszódi arra tért ki, hogy a villamosenergia-igény kielégítésének mekkora része származott belföldi termelésből, illetve külföldi importból – az eredmény a szakember szerint lesújtó. Míg az áramfogyasztás növekedett, ezzel ellentétes folyamat zajlott le tavaly a hazai erőműpark által megtermelt bruttó villamos energia mennyiségét tekintve: 1111 GWh-val kevesebb áramot termeltek a belföldi létesítmények az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.
Eközben a környező országokból importált áram 1471 GWh-val növekedett. Így a 2018-as évben az importszaldó részaránya elérte a 31,59 százalékot, amely az elmúlt tíz év legmagasabb értéke. Ezt a számot csupán 2013-ban és 2014-ben közelítette meg a részarány, azonban az azóta töretlen fogyasztásnövekedés következtében a beérkezett áram mennyisége abszolút rekordot jelent.
A villamosenergia-igény növekedése a pozitív gazdasági fejlődés indikátora – jelezte az államtitkár, hozzátéve: egyértelműen látszik az is, hogy a jelenlegi, meglehetősen öreg hazai erőműparkkal a növekvő igény nem kielégíthető. Az előrejelzések szerint a magyar villamosenergia-rendszer a 2030-as évekre rendkívül kapacitáshiányos állapotot ér el annak következtében, hogy a korszerűtlen belföldi erőműpark termelőegységeire fokozatos bezárás vár.
A 2030-as években a paksi atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkját is egyenként le kell állítani, így a létesítmény 5-ös és 6-os blokkjainak megépítése, a Paks II projekt, amely az atomerőművi kapacitás fenntartását szolgálja, az ország alapvető érdeke ellátásbiztonsági szempontból is – hangsúlyozta Aszódi Attila. Az államtitkár zárásul hozzátette azt is, hogy Paks II alacsony szén-dioxid-kibocsátású erőműként az évszázad végéig biztosítja Magyarországon a klímabarát, megfizethető árú, alaperőművi villamosenergia-ellátást.