Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az üzemanyagok és az élelmiszerek drágultak. Az emelkedés, a megelőző havi 2,1 százalékhoz képest megfelelt az elemzői várakozásoknak. Ezzel az év első hét hónapjában az ütem 1,9 és 2,9 százalék között ingadozott, átlagosan pedig 2,4 százalékos volt. Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzőjének becslése szerint az inflációs ráta éves átlagban idén 2,4 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet, amit elsősorban a belső kereslet erősödése pörgethet fel. – Ezt a feltételezésünket azok a hírek is megerősítik, amelyek szerint a kormányzat jövőre a korábban tervezettnél nagyobb mértékű minimálbér-, garantált bérminimum-emelést, illetve járulékcsökkentést tervez – írta az elemző az adatközléshez fűzött kommentárjában.
A változékony árú termékektől szűrt maginflációs mutató éves összevetésben 2,8 százalékra emelkedett, amivel 2014 februárja óta nem látott szintre ugrott.
– A jegybank legutóbbi kommentárjában ugyanakkor figyelmeztetett, hogy nem szabad túlzó következtetéseket levonni, mivel a maginflációt jelentősen felfelé hajtja az alkohol és a dohánytermékek áremelkedése, elsősorban az utóbbi termékkört érintő jövedéki adó változások miatt – mondta Virovácz Péter, az ING elemzője. Hozzátette, a jegybank a héten megjelent várakozásainak megfelelően ő is további emelkedést vár szeptemberben, amit egy csökkenő trend követhet. Ezzel pedig távolabb kerül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos középtávú inflációs célja.
A mostani adatközlés ennek fényében megerősíti azokat a várakozásokat, hogy az MNB szeptemberi kamatdöntésekor további lazító intézkedéseket jelent be. Ez az irányadó három hónapos betétjében tartható keret további erőteljes, akár nullára való csökkentését jelentheti a negyedik negyedév végére. A hét vége előtt megjelent jegybankári nyilatkozatok alapján a monetáris tanácsot az is foglalkoztatja, hogy lejjebb kerüljön a bankközi, úgynevezett BUBOR kamat a mostani 0,15 százalékos szintekről.
Szintén tegnap jelentette meg a KSH a legutóbbi, júliusi külkereskedelmi adatokat. A többlet 322 millió euró volt, az export euróban számított értéke 5,2, az importé 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 359 millió euróval csökkent. Az érték ugyan jóval elmarad az előzetes várakozásoktól és az az egy évvel ezelőtti 681 millió eurós júliusi többlettől, azonban látva a gyenge ipari adatot, nem mondható meglepőnek. – Mindezek hatására idén a külkereskedelem többlete 8,7 milliárd euróra mérséklődhet a tavalyi 9,72 milliárdról – véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Várakozása szerint 2018-ban az új autóipari kapacitások üzembe helyezése nyomán érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére a szakember nem vár további jelentősebb csökkenést a külkereskedelmi többletben.