Holnap jelenteti meg a szeptemberi inflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amitől a piac a 3 százalékos középtávú célt meghaladó értéket vár. Az adat várhatóan további emelkedést mutat majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4 százalékos célplafonjának irányába. A Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen-elemzők által kiadott előrejelzés szerint a korábbi 3,4-ről 3,5 százalékra emelkedhetett a fő szám, az átmeneti hatásoktól megtisztított maginfláció ugyancsak magasabb lehet egy kicsit, annak ellenére, hogy legutóbb 2,4-ről 2,2-re csökkent.
Mint az a CIB Bank gazdasági kitekintőjében látható, a végleges ipari termelési adatok mellett a KSH az előzetes augusztusi árumérlegadatokat is közzéteszi a szeptemberi inflációs statisztika mellett. Mivel várakozásuk szerint az elmúlt hónapban az előző havi 3,4 százalékos szint körül maradhatott az éves árindex, a maginfláció azonban a cél alatt marad, így rövid távon nem valószínű, hogy a közlés a monetáris politikai kilátásokat érdemben módosítja.
A Raiffeisen szerint várhatóan továbbra is 3 százalék körüli évi átlagokkal számolhatunk 2019-re és 2020-ra. Ez egybevág az MNB számításaival, miszerint a mostani megugrás az indexben ideiglenes, és elsősorban a nemzetközi olajpiaci árak alakulásával magyarázható.
A jegybank várakozása változatlanul az, hogy a középtávú inflációs cél 2019 második felére érhető el fenntarthatóan. A monetáris tanács nemrég komoly váltást jelentett be iránymutatásában: eszköztára áthangolása mellett kijelentette, hogy kész az Európai Központi Bankkal egyetemben a feltételek normalizációjára, ami a gyakorlatban a kamatemelést, egyúttal az eddigi feltétel nélküli lazítás politikájának feladását jelenti.
A szóbeli iránymutatás mellett azonban a vállalatoknak nyújtható növekedési hitelprogram újabb fejezetét is bejelentette, azzal a céllal, hogy a lakossági jelzáloghitelekhez hasonlóan a vállalatok is rögzített feltétekkel juthassanak fejlesztési forrásokhoz.