– Nemcsak siránkozni kell az új lakások 5 százalékos forgalmi adójának határidején, hanem be kell tudnunk mutatni, miért van rá szükség 2019 után is – így írta le egy választások előtt tartott konferencián Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a kormányzat lakásépítéseket ösztönző egyik fontos lépése körüli polémiát.
Szavai találók, hiszen alig lépett hatályba 2016 elején a kedvezmény, piaci szereplők már pár hónap elteltével arról kezdtek beszélni, hogy nagy szükség lenne a határidő meghosszabbítására.
Koji László lapunknak most azt mondta, hogy 2019 után is fontos lenne a kedvezmény fenntartása, aminek érdekében az ÉVOSZ a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesülettel már tavaly decemberben számításokkal alátámasztott javaslatot adott át a gazdasági tárcának.
– Ha valóban demográfiai fókuszú lesz az új kormány, akkor a gazdaságpolitikai programjában biztosan kiemelt helyen fog szerepelni a lakásügy, ami a családok életminőségének egyik kulcskérdése.
Fontosnak tartanánk, ha a felújítások esetén is vissza lehetne igényelni az áfa bizonyos részét, és talán az új ciklusban a bérlakásépítés is előtérbe kerülhet – fogalmazott Koji László, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a kedvezményes lakásáfa nemcsak a kormány döntésétől, hanem Brüsszeltől is függ.
Az 5 százalékos lakásáfa bevezetésekor az intézkedést az évtized legfontosabb pozitív lakásügyi döntésének nevező Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szerint a lépés maradéktalanul beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
– Tavaly már csaknem 15 ezer új lakást adtak át, idén még többre számítunk. Ennél nagyobb mértékű fellendülésre nem is lehetett számítani, sőt nem is lett volna kedvező, ha egyik évről a másikra kiugró mértékű a növekedés – magyarázta lapunk megkeresésére Párdi Zsófia, a TLE projektvezetője.
– Ugyanakkor négy év nagyon rövid időszak az építőiparban, ahol tervezni kell a kapacitásokkal, a munkaerővel. Sokan már most nem mernek belevágni nagyobb beruházásokba, mert ha ismét magas lesz az új lakások forgalmi adója, az érzékenyen érintené a keresletet – mondta Párdi Zsófia.
– Mivel a kedvezményt megelőző néhány évben alig épültek lakások, valószínűleg nem jelentett kiesést az államháztartásból az alacsonyabb kulcs – mondta a Magyar Időknek Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint a közelgő határidő már sok családnak a zsebére mehet.
– Ha valaki előleget fizet 2019-ben, azt még megteheti 5 százalékos áfával, de ha nem lesz hosszabbítás, a 2020-ban átadott lakás utolsó részletét 27 százalék áfával fizetheti. Csakhogy ott van a kérdés, hogy ha már eddig is csúszott fél-egy évet a lakóház átadása, miért fizessen az illető előre akár több tíz millió forintot a beruházónak – mutatott rá Balogh László, aki szerint a határidőhöz közeledve egyre több hasonló kérdés merül majd fel.
Mobilitás
Érkeztek javaslatok arra, hogy a kormány tartsa fenn a kedvezményes áfakulcsot – közölte Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tegnapi ülésén. Mint kifejtette, a kormányzat több területen támogatja a lakásmobilitást, például az otthonteremtési programmal vagy a munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatással. Lepsényi István szerint a gazdaság további fejlődésének egyik akadálya a képzett munkaerő hiánya. – Mivel a munkanélküliségi ráta az ország nyugati és keleti részében, ezért vagy a munkahelyeket kell odavinni, ahol van munkaerő, vagy fordítva: segíteni kell, hogy a munkaerő eljuthasson a szükséges területekre – fejtette ki. Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke azt mondta: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer relatív jól teljesít, a nyugdíjas, időkori szegénység jóval alacsonyabb, mint Európában. Szerinte választ kell adni arra, hogy a gyereknevelést a nyugdíjrendszerben hogyan lehetne elismerni. (MTI)