Nem nyújt teljes körű védelmet a jégkár ellen a májusra kiépülő országos rendszer, ezért a gazdáknak továbbra is érdemes mezőgazdasági biztosítást kötniük – hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). A szervezet ezt a három megyében már évek óta működő kárelhárító rendszer tapasztalataira alapozva állítja.
A Nefla Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés adatai azt mutatják, hogy tevékenységük csaknem három évtizede alatt 74 százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben. A Mabisz szerint ugyanakkor a biztosítók által kifizetett összeg még így is jelentős, tavaly például közel 9 milliárd forintot utaltak át ilyen jogcímen a gazdálkodóknak, míg egy évvel korábban ez az összeg csak 5,3 milliárd forint volt.
A talajgenerátoros védekezőrendszerrel rendelkező három megyében a kártalanítás értéke 2,7 milliárd forintot tett ki az elmúlt évben, ami jelentős emelkedés a 2016-ban mért 446 millió forinthoz képest. A Mabisz közölte: a biztosítók üdvözlik az országos rendszer bevezetését, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy pár évnek el kell telnie, amíg a rendszer hatásosságáról pontos képet lehet adni.
Az országos jégkármérséklő rendszer kiépítését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vállalta magára.
A beruházás megvalósítása folyamatban van, a fejlesztéshez 1,8 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kapott a NAK. Bár azt az agrárkamara is elismeri, hogy egyetlen ma ismert technológia sem tudja megakadályozni a jégeső kialakulását, a károkat azonban jelentősen mérsékeli a talajgenerátoros módszer. A kamara lapunk kérdésére közölte: a jégkármérséklő rendszerrel garantálható, hogy a jégszemcsék mérete jóval kisebb lesz, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le, így a jégeső által okozott kár is számottevő mértékben csökken majd.
A technológia lényege, hogy a légkörbe juttatott ezüstjodid molekulák mesterséges jégmagvakat képeznek, így a spontán kialakuló, nagyobb méretű jégszemcsék helyett végül jóval kisebb méretű jégszemcsék keletkeznek, amelyek jó eséllyel még a földet érés előtt elolvadnak. A rendszer hatékony működéséhez pontos előrejelzésekre van szükség, hiszen ahhoz, hogy a földről párologtatott ezüstjodid célt érjen, időben be kell kapcsolni a generátorokat.
A hirtelen kialakuló helyi záporok és zivatarok tehát továbbra is gondot okozhatnak a termelőknek. A kamara számításai szerint a rendszer működésével így is kézzelfogható eredmény érhető el: minden egyes, az üzemeltetésre elköltött forinttal 33 forint termelési értéket lehet megóvni csak a mezőgazdaságban.
Az így megelőzött kár mértéke éves szinten elérheti az ötvenmilliárd forintot, ami a kamaraitagdíj-bevételek tízszeresét jelenti. Ráadásul mindez egyetlen forintjába sem kerül a gazdálkodóknak, hiszen a csaknem ezer talajgenerátorból álló hálózatot európai uniós forrásból építik ki, az üzemeltetést pedig a kárenyhítési rendszerből finanszírozza majd a köztestület.