– A Magyar Bankszövetség régóta szorgalmazza a bankadó további csökkentését, és ami talán ennél is nagyobb kihívás, a tranzakciós illeték kivezetését – mondta a Magyar Időknek Kovács Levente, a szervezet főtitkára.
Elmondása szerint a hazai bankrendszert több olyan tényező is terheli, ami a környező országokat nem, ezért versenyképességi hátránnyal is számolni kell. Kovács szerint a lakossági esetében húszezer forintig illetékmentes az átutalás, és különösen az azonnali fizetési rendszer nyári élesedése előtt sokkal többet használna, hogy az elhanyagolható bevételi forrást jelentő költségterhet nullára csökkentené a kormányzat, azaz a lakossági átutalások után teljes mértékben eltörölné a tranzakciós illetéket.
Hat hónapon belül, július elején indul az azonnali fizetési rendszer, amelyben a tízmillió forint alatti egyedi átutalások a hét minden napján a nap 24 órájában öt másodperc alatt teljesülnek. Az átutalási megbízások akár már mobiltelefonszámra is indíthatók lesznek, nem szükséges ismerni a fogadó fél hosszú bankszámlaszámát. Fontos újdonság a sárga csekk alternatívájaként is emlegetett fizetési kérelem szolgáltatás, amelynek teljesítése a fogyasztó jóváhagyásához kötött. Ez azt jelenti, hogy a sárga csekk kiváltható, nem kell postára járni, miközben az ügyfél továbbra is maga döntheti el, hogy mikor melyik számláját rendezi, ha épp be kell osztani a pénzét.
Mindettől a fizetési rendszert üzemeltető Giro Zrt., csakúgy, mint a piacszabályozó Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapvető változásokat remél a fizetési szokásokban. A kevesebb készpénzhasználat a költségeket is mérsékli, és az elektronikus csatornák nagyobb szerepének köszönhetően jelentős gazdaságfehérítő eredmények is megvalósíthatók.
Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, a 2017-ben elindított azonnali fizetési rendszer bevezetése jelentős mérföldkőhöz érkezett, a technikai csatlakozási tesztek sikeres lezárását követően január 2-án megkezdődött az üzleti tesztelés a bankokkal. Az MNB több forgatókönyvet is mérlegelt, végül úgy döntött, hogy kötelező érvénnyel vezeti be a rendszert. Ez minden banknál
– pillanatnyi informatikai fejlettségüknek megfelelően – komoly ráfordítást jelentett. Volt, ahol a központi rendszer cseréjével kötötték egybe a felkészülést, máshol arányaiban kisebb informatikai munkával megoldották a kezdeti lépéseket.
Az MNB több lépésben gyorsította fel az évek során az átutalásokat, először napon belül is átment a pénz, jelenleg egyórás ciklusokkal lehet számolni. Ezeket a fejlesztéseket jellemzően a meglévő rendszer javításával és finomhangolásával lehetett elérni, az azonnali átutalás viszont ennél komolyabb váltást jelent.
Kovács azzal számol, hogy noha a bankrendszer részéről nagyon drága fejlesztéseket igényel az azonnali fizetési rendszer bevezetése, ezeket a költségeket nem fogják átterhelni az ügyfelekre. Ráadásul a váltással megnyílik a lehetőség több új termék bevezetésére, ami szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja.