Szerdán a várakozások szerint a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékos harmadik negyedéves bővüléséről számol be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
– A piaci konszenzus is megerősíteni látszik azt a várakozásunkat, amely szerint a gazdasági növekedés a második negyedévben tetőzött, és az év második fele már gyengébb, de továbbra is magas dinamikát hoz – áll a CIB Bank elemzői előrejelzésében. Idén az első három hónapban 4,4, a második negyedévben 4,8 százalékkal nőtt éves összevetésben az ország GDP-je.
– A növekedés szerkezetében komoly változásra nem számítunk, a hajtóerő ebben a negyedévben is a belső felhasználás lehetett – közölte a CIB. A bank szerint idén megmaradhatnak hajtóerőként a belpiaci beruházások, illetve az egyre növekvő bérszínvonal nyomán élénkülő lakossági fogyasztás.
Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen-elemzők szerint összességében idén az átlagos éves növekedési ütem is hasonló, 4,2 százalék lehet. Ezt követően a 2019-es évben 3,4 százalék, míg 2020-ra 2,2 százalék a Raiffeisen előrejelzése.
– Összességében stabilak és kedvezők a növekedési kilátások, az inflációs várakozások az átmeneti emelkedések ellenére alapvetően változatlanok maradtak, így a forint is folytathatja korrekciós pályáját a 320-as kulcsszint felé – áll az értékelésben.
A jelenleg elérhető piaci előrejelzésekből az év vége közeledtével az is kiolvasható, hogy a közgazdászok túlzónak találják a kormányzat 2019-re és azon túl is stabil 4 százalék feletti GDP-növekedési várakozásait. Ehhez hozzátartozik, hogy a 2018-as számokat is átlagban alulbecsülték év elején, és hogy a jövő évi mérsékeltebb növekedési adatokat is már egy korrigált bázishoz, az idei, minden bizonnyal kimagasló növekedési adathoz kell viszonyítani.
A héten a piaci kereskedést több fontos nemzetközi tényező is befolyásolja. Ugyancsak szerdán jelennek meg az előzetes eurózóna-növekedési adatok. Martin Enlund, a Nordea elemzője szerint várhatóan mérsékelt lesz a bővülés mértéke. A skandináv befektetési bank szakértője úgy véli, hiába igyekezett több magyarázatot találni korábban az eurózóna növekedésének gyengülésére az Európai Központi Bank, a visszaesés elsődleges oka a tavalyi euróerősödés. Ennek megfelelően a mérsékelt bővülési adattól ezúttal nem kell feltétlenül drámai piaci reakciókat várni.
Ennél várhatóan nagyobb visszhangot kelthet a holnapi nap, eddig kapott Olaszország kormánya haladékot az Európai Bizottságtól, hogy felülvizsgálja 2019-es költségvetési tervét. Az eddigi kritikákat az olaszok határozottan visszautasították, így Enlund szerint kicsi a valószínűsége, hogy a költségvetési tervezésben meghátrálnának. A bizottság november 21-én mond végleges ítéletet az olasz büdzséről, aminek eredményeként túlzottdeficit-eljárás alá vonhatják az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát.
Egy ilyen bizalmi megingás a közös fizetőeszköz árfolyamában is megmutatkozhat.