Az áram iránti megnövekedett kereslet kielégítése érdekében a dél-koreai kormány úgy döntött, hogy a jelenlegi 14-ről 19-re növeli működő reaktorainak számát. Tajvan pedig már júniusban arra kényszerült, hogy a második atomerőművének kettes, már leállított nukleáris blokkját újraindítsa.
A szigetország a tavalyi eseményekből okulva tette meg a lépést, amikor példátlanul, 23,6 millió lakosának közel harmada maradt áram nélkül. Japán kormánya is számított a villamos energia iránti kereslet növekedésére, ezért a fukusimai baleset után leállított reaktorok újraindítására tett intézkedéseket gyorsította fel. Március óta majdnem megduplázódott a nukleáris kapacitás az országban.
A lépések jól illusztrálják az energiahatékonyság és a megújuló forrásokra alapuló termelés korlátait a Forbes cikke szerint, tekintettel arra, hogy a nukleáris energiát elutasító, a meglévő atomerőműveiket leszerelni kívánó kormányok döntéseiről van szó. A 2011-es fukusimai nukleáris balesetet követően Japán rengeteg pénzt szánt arra, hogy mérséklődjön az energiafogyasztás. A törekvés hatásait viszont megrekeszti például az, hogy az elmúlt hetekben a múlt év azonos időszakához képest 70 százalékkal több klímaberendezést értékesített az egyik legnagyobb, ilyen profilú cég. Kalifornia állam dollármilliárdokat költött arra, hogy csökkentse az energiafelhasználást.
Július végén mégis arra kellett kérnie a lakosságot, hogy a kánikula idején fogja vissza áramfogyasztását, és legyen terve arra, hová mehet egy esetleges áramszünet idején. Gondot okoz a nyugat-amerikai államban az is, hogy az emberek éppen akkor érnek haza és kapcsolják be a házukban a klímájukat, mosó- és szárítógépüket, amikor a nap már lement, így a napelemek már képtelenek besegíteni az áramtermelésbe. Ráadásul az optimálisan 25 Celsius-fokon működő szolárpanelek a nemritkán 50 fokos hőség és a rájuk lerakódó por hatására áramtermelési képességüknek akár a felét is elveszthetik ezekben a napokban.
Az állam áramtermelésének 9 százalékát nyújtó Diablo Canyon atomerőművet a tervek szerint 2025-ben végleg leállítják, de 2011-ben már bezártak egy nukleáris egységet, ezzel párhuzamosan pedig elkezdték fejleszteni a megújuló alapú erőművi parkot. Azóta ott ötször olyan gyorsan emelkedett az áram ára, mint az Egyesült Királyságban.
A (szén-dioxid-kibocsátástól mentes) nukleáris alapú energiatermelésről ismert véleménnyel bíró Németország is erőteljesen függött az elmúlt hetekben a még nem bezárt atomerőműveitől és a szénblokkjaitól a nappali órákban is, amikor egyébként csúcsra jártak a szolárberendezései. Ennek prózai oka az elenyésző mértékű széljárás volt.
Ironikus, hogy az antiatom államok azzal indokolják politikájukat, hogy azt a klímaváltozást késleltető céllal alakították ki, miközben éppen ezek járulhatnak hozzá a hőhullámokhoz. Dél-Koreában például megugrott a szén és a földgáz erőművi felhasználása a nagy antinukleáris igyekezetben, de hasonló folyamat zajlott le Németországban is. Ez pedig mind komolyan veszélyezteti a környezetet, és rátesz egy lapáttal a globális felmelegedésre. További csavar, hogy a korábban soha nem tapasztalt hőség miatt Franciaország négy reaktorblokkot volt kénytelen leállítani a napokban.
A hűtésre használt Rhone és Rajna folyók vize ugyanis annyira felmelegedett az időjárás miatt, hogy tovább melegítve, majd visszaengedve a folyóba, károsíthatja az ottani élővilágot. Adódik tehát a kérdés: nem lett volna érdemesebb üzemben hagyni az idő előtt bezárt atomerőműveket és ezzel megtakarítani sok milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását?