Az elmúlt két évben 50–80 százalékos növekedést lehetett tapasztalni az építőipari kivitelezés költségeiben – jelezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által készített mélyinterjúk során a piac főbb szereplői.
A jegybank lakáspiaci jelentésében ismertetett összegzés szerint a megkérdezettek arról számoltak be, hogy a munkaerő költsége az utóbbi két évben megduplázódott, az építőanyagok között pedig vannak olyanok, amelyek ára jelentősen, akár 60 százalékkal emelkedett, és olyanok is, amelyek enyhébben, 20-30 százalékkal nőttek. A megkérdezettek többsége szerint a munkadíjak szintje nagyjából megállította az építőipari szakemberek és munkások további kiáramlását.
A 2016-ban módosított családi otthonteremtési kedvezményről (csok) a szakemberek azt mondták, hogy hatása a keresletre inkább finomhangoló jellegű volt; bár az érdeklődések számát jelentősen megemelte, de a megvalósult tranzakciók aránya viszonylag alacsony maradt. Egyesek szerint a csok hatása a családiház-építésre alkalmas telkek áremelkedésében csapódott le. A szintén 2016 elejétől bevezetett, új lakások értékesítésére vonatkozó, kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs a 2019 végéig tartó ideiglenes jellege miatt előre hozott keresletet generált, azonban nem volt érzékelhető árcsökkentő hatása a társasházi lakások esetén, mivel időközben igen nagy mértékű áremelkedés történt.
A megkérdezett szakemberek szerint a lakásállomány megújulása összességében alacsony ütemben zajlik. A kínálati oldal alkalmazkodását viszont három főbb súrlódás akadályozza: a kedvezményes áfakulccsal kapcsolatos bizonytalanság, a munkaerőhiány, valamint az állami beruházások és kereskedelmi ingatlanfejlesztések kapacitáselszívó hatása.
Bár a hatályos szabályozás csak ideiglenes jelleggel, 2019 végéig biztosítja az ötszázalékos áfa alkalmazásának lehetőségét, a piaci szereplők a kedvezményes kulcs meglétét kedvezőnek ítélték meg, és a kedvezményes időszak meghosszabbításával kapcsolatban várakozások vannak bennük. Egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy hosszú távon érvényes döntést lenne érdemes mielőbb meghozni, mert addig a legtöbb fejlesztő nem kezd új projektbe, ami a kínálat szűküléséhez vezet. Gondot jelent az is, hogy a folyamatban lévő és tervezett építkezéseket mindenki igyekszik 2019 végéig befejezni, ami a kivitelezői oldalon kifeszített kapacitáskihasználást eredményez.
Emellett szerintük a 2018 közepéig várható utolsó rohamok az engedélyező hatóságokra is nagy terhet rónak, a 2019 végi határidőhöz közeli átadású lakások vevőinek pedig a végső bruttó vételár összege sem egyértelmű, ami a hitelfelvételi lehetőségeiket is rontja.