A fordított áfafizetés alkalmazásának meghosszabbítását javasolja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület tájékoztatása szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gabonákra és egyes olajnövényekre alkalmazott, 2018. december 31-én lejáró fordított áfafizetési rendszer egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kamarához érkezett iparági visszajelzések szerint az érintett termékeknél jelentősen visszaszorult a korábban drasztikus méreteket öltő áfacsalás, a fiktív export, és számottevő mértékben tisztult a piac.
A köztestület szerint ha nem sikerül elérni a rendszer meghosszabbítását, és visszaáll a fordított adózás előtti helyzet a 27 százalékos mértékű áfafizetési kötelezettséggel, semmissé válhatnak az elmúlt években elért eredmények. Jelentősen megnőne az esélye az áfacsalók térnyerésének, ami akár százmilliárd forintos nagyságrendű kárt okozna az államnak és a magyar gazdaságnak.
A fordított áfafizetés rendszerét 2012. július elsején vezette be a kormányzat. Az intézkedés célja egyértelműen az volt, hogy felszámolja a feketézést az ágazatban. A fordított adózásnál az eladó nem számít fel áfát, azt a vevőnek kell közvetlenül az államnak megfizetnie. Ez a technika hozzájárul a mezőgazdaságban jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához. Miután kiderült, hogy a gabonaágazatban a lépéssel sikerült elejét venni a csalásoknak, hazánk több termékkategóriában is kérte a fordított adózás bevezetését az uniótól, ezt azonban a legtöbb esetben visszautasította a bizottság.
A NAK pénteki közleményében jelezte: ha nem lehet meghosszabbítani a fordított áfa alkalmazásának lehetőségét, akkor a jelenleg érintett, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó termékek, alapvető élelmiszerek áfájának mértéke csökkenjen 5 százalékra. A változásokat pedig már a 2019-es költségvetés tartalmazza.